Sajnos a szóbeli vagy a fizikai bántalmazás sem példátlan reakció a társadalom részéről, holott a lakosság 37 százaléka már érintettként is szembesült a bőrbetegségek okozta nehézségekkel. Az urticaria (csalánkiütés) enyhe formája például minden harmadik embernél kialakul élete során, de vannak olyan betegek is, akiket hosszú évekig gyötörnek a kínzóan viszkető bőrtünetek, és minden nap szembe kell nézniük a kirekesztő magatartással is.
A magyarok döntő többsége egyetért abban, hogy a siker egyik legfontosabb záloga a vonzó külső, és nehezen is fogadják el a szépséghibákat: a bőrbetegekkel szembeni tolerancia a válaszadók szerint a társadalom legfeljebb 15%-ára lehet jellemző. A megkérdezettek kétharmada szerint egy bőrbetegség ellehetetleníti a párkeresést, és több mint a felük abban is egyetért, hogy megnehezíti a karrierépítést, a sportolást és a társadalmi életet. A magyarok közel kétharmada azt állítja, hogy együtt érez a bőrbetegekkel, több mint egyharmaduk (37%) érintettként is szembesült a nehézségekkel, a viselkedésük mégis elutasító. A felmérésben résztvevők 59%-át nyugtalanítja, ha a közvetlen környezetében valakin kiütéseket lát, és az illető vakarózik. Minden második ember (46%) – a fertőzéstől való félelem miatt – egyenesen kerüli az érintkezést a bőrbetegségben szenvedőkkel, és ha tehetik, elhúzódnak tőlük a tömegközlekedési eszközökön. A válaszadók 53%-a pedig megbámulja őket, különösen a nők, akik az átlagosnál nagyobb arányban reagálnak feltűnően (59%).
A nők fele szerint egyenesen vágyölő, ha valakinek bőrbetegsége van
Tízből kilenc embert valamilyen mértékben zavarna, a válaszadók 40%-ának pedig a vonzalma is csökkenne, ha a partnerük arcán csúnya kiütéseket látnának. A férfiak jóval elfogadóbbak: kétharmadukat (68%) nem akadályozná egy ilyen szépséghiba, miközben a nők majdnem felének (47%) egyértelműen csökkentené a vonzalmát, ha egy bőrbeteggel randevúznának. A külsőségek nem csak a kapcsolat elején számítanak: minden tizedik válaszadóval szakítottak már azért, mert előnytelenül változott meg a külseje például egy makacs bőrbetegség miatt. Ez sokaknál – jellemzően a nőknél – nagyon komoly önértékelési problémákat okozott, amelyet hosszú időbe telt feldolgozniuk.
A gyakori távolmaradás miatt az állását is elveszítheti egy bőrbeteg
Minden tizedik megkérdezettel előfordult már, hogy beteget jelentett vagy hosszabb ideig nem ment dolgozni átmeneti szépséghiba vagy súlyosabb bőrbetegség miatt. Az érintett betegek fele 5 napnál is hosszabb időre, sok esetben akár hetekre kiesett, 10 %-uk pedig több mint húsz napig maradt távol a munkahelyétől. Nem minden munkaadó tolerálja ezeket a hiányzásokat: a bőrbetegek 9%-a az állását is elvesztette a hosszabb távollétek miatt, és nagyjából ugyanennyien figyelmeztetésben részesültek. Nem jobb a helyzet a munkahelyen kívül sem: egy bőrbetegnek a vadidegenek zavarba ejtő reakcióival is szembe kell néznie, és ezek nem mindig merülnek ki a leplezetlen bámulásban. Az érintettek majdnem ötöde (17%) volt már szóbeli vagy fizikai bántalmazás áldozata bőrproblémája miatt, és közel kétharmaduknak (59%) hetekig vagy hónapokig tartott, amíg túltették magukat ezen.
Vannak ritka és alattomos bőrbetegségek
A kutatásban vizsgált bőrbetegségek közül az ekcéma (16%) és a csalánkiütés (15%) volt a leggyakoribb, de a bőrgombában (7%) és a pikkelysömörben (3%) szenvedők száma sem nevezhető elenyészőnek. A lakosság 7%-a jelenleg is szenved a nyolc felsorolt bőrbetegség – az ekcéma, a csalánkiütés, a bőrgomba, a nem szájon jelentkező herpesz, a pikkelysömör, a rozácea, a lázhólyag vagy bőrdaganat - egyikében. Minden ötödik esetben elérhető a tünetmentesség, de a teljes gyógyulás nem. Az érintettek 8%-nak semmilyen kezelést nem tudnak nyújtani a problémájára – ez különösen a 40-49 éves korosztályban fordul elő. Ilyen bőrbetegség a krónikus urticaria, vagyis a csalánkiütés súlyos változata is: a betegek akár évekig szenvedhetnek a kiszámíthatatlan és kínzó bőrtünetektől, de az esetek többségében a probléma okát sem sikerült beazonosítani.
„Fontos, hogy a jól ismert bőrbetegségek mellett minél többen tudomást szerezzenek a súlyos krónikus urticariáról, ami kevésbé gyakori, mint az ekcéma, de így is több száz ember életét keseríti meg Magyarországon. A betegek úgy érzik magukat, mintha naponta száz szúnyogcsípést kellene elviselniük, és sokszor az otthonukat sem hagyják el a kínzóan viszkető kiütések miatt, amelyek nem ritkán az arcon megjelenő duzzanatokkal párosulnak. Nem fertőznek, mégis szégyellik magukat a folyamatos vakarózás, a feltűnő tünetek és az emberek reakciói miatt” – mutatja be az új világnapnak apropót adó bőrbetegséget, Prof. Dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke.
A 2014. október 1-én első alkalommal megrendezett Urticaria Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a súlyos krónikus urticariában szenvedők rendkívül hátrányos helyzetére. A kezdeményezéshez számos európai ország, köztük Magyarország is csatlakozott.

 

Gyógyhír Magazin