„Fontos megemlíteni, hogy a kelet-európai régióból egyedüli résztvevői vagyunk ennek az uniós migrénkutatási projektnek, amelyben a szakma elismert nemzetközi kutatócsoportjai a vezetők” – hangsúlyozta Vécsei László, az MTA rendes tagja, az SZTE ÁOK Neurológiai Klinikájának igazgatója, az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport vezetője.
Mint rámutatott, a népesség számottevő részét érinti a migrén, amely kontinensünkön egyike a legjelentősebb társadalmi-gazdasági terhekkel járó agyi kórképeknek, az Egészségügyi Világszervezet pedig a legsúlyosabb életminőség-romlást és munkaképesség-csökkenést okozó betegségek között a 12. helyre sorolta.
Az 5,9 millió eurós támogatással 2014-ben indított négyéves kutatási program feladata a migrénes fejfájás patomechanizmusának vizsgálata és új kezelési lehetőségek kidolgozása. Ennek keretében preklinikai (állatkísérletes) és klinikai (humán) vizsgálatok révén a migrénes fejfájás kialakulásában és súlyosbodásában szerepet játszó tényezők (biomarkerek) és mechanizmusok azonosítását tűzték ki célul. A fejfájást provokáló molekulák hatásmechanizmusának felderítése hozzájárulhat olyan modulációs lehetőségek kialakításához, amelyek képesek a migrén alapját képező, úgynevezett „trigeminális‟ és „szenzitizációs" folyamatokat megváltoztatni. Mindez lehetőséget teremt új gyógyszerjelölt-vegyületek tesztelésére és fejlesztésére, valamint alternatív neuromodulációs technikák kidolgozására.
„A terápiás lehetőségek széles körű tanulmányozása megoldást kínálhat a migrén hatékonyabb és kevesebb mellékhatással járó kezeléséhez" — érzékeltette a program jelentőségét a magyarországi kutatásokat irányító Vécsei László.
A 170 ezer eurós támogatással megvalósuló szegedi kutatások kapcsán az akadémikus elmondta, hogy a projekt további két meghatározó résztvevője Fülöp Ferenc, az MTA rendes tagja, az SZTE GYTK Gyógyszerkémiai Intézetének igazgatója, az MTA-SZTE Sztereokémiai Kutatócsoport vezetője és Toldi József, a biológiai tudományok doktora, az SZTE TTIK Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Intézetének professzora.
„A szegedi csoport feladata a migrén olyan új állatkísérletes modelljének kidolgozása és beállítása, amely alkalmas az úgynevezett kinurenin-analógok mint lehetséges új gyógyszerjelölt-vegyületek tesztelésére" — mondta Vécsei László.
Ismertetése szerint a kinureninek az emberi szervezetben is megtalálható vegyületek, amelyek az egyik esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosav, a triptofán lebontása során keletkeznek, és fontos szerepet játszanak az idegrendszeri kórképek kialakulásában. A triptofán lebontási útvonalán ugyanis egyaránt keletkeznek neuroprotektív, azaz védő, valamint neurotoxikus, vagyis káros anyagok.
„Nem mindegy tehát, hogy mely anyagok kialakulása kerül előtérbe. Kutatásaink során már több esetben igazoltuk, hogy a kinurénsav, amely a neuroprotektív komponensek közé tartozó vegyület, képes pozitívan befolyásolni számos neurológiai betegség, például a migrén, a Huntington-kór, a Parkinson-kór vagy a gyulladásos folyamatok kimenetelét. Ugyanakkor a kinurénsav hátránya, hogy nehezen jut be a központi idegrendszerbe, ami jelentősen korlátozza a vegyület alkalmazhatóságát. Ezért kutatócsoportunk a Fülöp Ferenc professzor vezette Gyógyszerkémiai Intézettel együttműködésben új, kinurénsavszerű molekulák fejlesztésébe kezdett, amelyek amellett, hogy könnyebben átjuthatnak a vér-agy gáton, hatékonyabbak lehetnek a migrén és más neurológiai kórképek kezelésében" — magyarázta Vécsei László.
Megemlítendő Dékány Imre akadémikussal való együttműködésük is, aki — ettől a programtól függetlenül, egy TÁMOP-program keretében — a molekulákat nanotechnológiai eljárással úgy módosítja, hogy jobban átjussanak a vér-agy gáton. Eredményeik alapján a közelmúltban szabadalmat nyújtottak be.
A gyógyszerfejlesztés és tesztelés mellett további feladat megfelelő állatmodell kialakítása a kísérletekhez. „Nem könnyű az emberi fájdalom, konkrétan a fejfájás modellezése egy rágcsáló szervezetén úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben imitálja az emberi szervezetben lejátszódó folyamatokat, és ezáltal megfelelő gyógyszerfejlesztési alany legyen. Ezért kutatócsoportunk feladata egy új migrénmodell kialakítása és beállítása, amely több oldalról, azaz elektorfiziológiai és kémiai úton is próbál migrénszerű változásokat generálni az állat szervezetében. Itt kiemelendő Toldi professzorral való együttműködésünk. A program keretében farmakológiai, elektrofiziológiai, neuromodulációs, genetikai és képalkotó kutatási vizsgálatok is zajlanak. Az első másfél év eredményeit a Szegedi Tudományegyetemen szeptember 30-án rendezendő Neurológiai Kerekasztalon mutatjuk be" — mondta Vécsei László.

Gyógyhír Magazin