Gyógyhír Magazin 2016-02-10

Rosszindulatú daganatok személyre szabott terápiája


Az MTA és a Semmelweis Egyetem Bödör Csaba vezette Lendület Molekuláris Onkohematológiai Kutatócsoportjának részvételével új mutációs és lehetséges terápiás célpontot azonosítottak follikuláris limfómában a londoni Barts Cancer Institute kutatói. Eredményeiket a Nature Geneticsben közölték.



A frissen felfedezett genetikai eltérések az mTOR jelátviteli út komponenseiben, az RRAGC, valamint az ATP6AP1 és az ATP6V1B2 génekben találhatóak, amelyeket a follikuláris limfómában szenvedő betegek mintegy 25%-ában mutattak ki a kutatók. Az mTOR számos jelátviteli útvonal közös találkozópontja a sejtekben és egyik fontos központi regulátora a sejtek növekedésének és anyagcsere-szabályozásának is. Az útvonal kóros érintettségét korábban több daganattípusban is leírták, azonban aktiváló típusú mutációkat most azonosítottak először.

Az RRAGC és a két ATP-áz gén által kódolt fehérje az mTOR jelátvitelt az aminosavak lebontása kapcsán aktiválja, ami a sejtek táplálékfüggő növekedését irányítja. A leírt mutációk aktiváló jellegűnek bizonyultak, azaz a sejtek aminosavszegény környezetben is mutattak mTOR jelátvitel által irányított növekedést, osztódást. A talált mutációk korai, úgynevezett „driver” jellegű genetikai eltérésnek bizonyultak, így minden bizonnyal fontos szerepük lehet a betegség patogenezisében.
A felfedezés gyakorlati jelentőségét az adja, hogy a személyre szabott terápiában feltehetően kiválóan használható majd azon betegek kijelölésére, akik profitálhatnak az mTOR-gátló szerek klinikai alkalmazásából, megkímélve így olyan betegeket a nem kívánt mellékhatásoktól, akiknél ez a terápia valószínűleg nem járna semmilyen klinikai előnnyel. Bödör Csaba korábbi munkájának eredményeképpen (Nature Genetics 2014) megismertük a follikuláris limfóma részletes genomtérképét, különös tekintettel az agresszívebb formába átalakuló esetekre.
A most felfedezett mutációk döntően olyan betegekben fordultak elő, akikben a betegség nem transzformálódott agresszívebb limfómába. Az ehhez hasonló felfedezések hozzájárulnak a follikuláris limfóma személyre szabott terápiájának megvalósításához, ami Bödör Csaba Lendület-munkacsoportjának egyik fő célkitűzése. A kutatócsoport munkájának köszönhetően ezek a modern eljárások és új kutatási eredmények a hazai betegek számára is elérhetővé válnak majd.

A limfómákról röviden

A limfómák a nyirokrendszer B-, illetve T-sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganatok, amelyek érinthetik a testszerte található összes nyirokcsomó-régiót, az extranodális nyirokszerveket, illetve a csontvelőt. A betegséget klasszikusan ún. Hodgkin- és non-Hodgkin-limfómákra osztjuk fel. A non-Hodgkin-limfómák csoportjába tartozó betegségek közül az egyik leggyakrabban előforduló entitás a follikuláris limfóma (FL), mely nevét a mikroszkóp alatt látható, a nyirokcsomók csíraközpontjaira hasonlító növekedési mintázata alapján kapta.
Magyarországon a betegségből hozzávetőleg 200 diagnózis születik évente. Bár a betegek túlélése hosszú (több, mint 10 év), a follikuláris limfóma a jelenleg elérhető terápiás lehetőségek alkalmazásával gyógyíthatatlan. A betegség lefolyására jellemző, hogy a kezdeti kedvező terápiás választ követően relapszus következik be, ami újabb kezelést tesz szükségessé. Az egymást követő relapszusok során egyre szűkülnek a terápiás lehetőségek, és a betegek egy részében a follikuláris limfóma egy sokkal agresszívebb limfómába, úgynevezett diffúz nagy B-sejtes limfómába transzformálódik, ami lényegesen rövidebb túléléssel jár.

Az elmúlt évek intenzív gyógyszerfejlesztési törekvéseinek köszönhetően számos új terápiás lehetőség jelent meg, illetve áll kipróbálás alatt follikuláris limfómában. A legújabb genetikai felfedezések pedig éppen ezen új terápiás lehetőségek valóban személyre szabott alkalmazásához járulhatnak hozzá a közeljövőben.

http://mta.hu/tudomany_hirei/uj-lehetosegek-rosszindulatu-daganatok-szemelyre-szabott-terapiajaban-105765


Cikkajánló


Trükkös vírust szabadítottak a rákos sejtekre Gyógyhír Magazin
A gyógyulás egyik kulcsa Gyógyhír Magazin
Nagy lépés a mellrák megismerése felé Gyógyhír Magazin
Kómába küldenék a rákos sejteket Gyógyhír Magazin
Zöldségek a daganatos megbetegedések ellen Gyógyhír Magazin
Az allergia és a rák Gyógyhír Magazin

Rovatok

A Gyógyhír Magazin megkérdezte Állatgyógyászat Allergia Alternatív terápiák Alvászavar Betegellátás, kórházak Betegjogok Betegségek tünetei Bőrvédelem, a bőr tünetei Cukorbetegség Daganatos betegségek Egészség - gazdaság Egészség-Tudomány Egészséges életmód, egészséges táplálkozás Egyéb Emésztőszervi betegségek Epebetegségek Étrendkiegészítők Étrendkiegészítők, vitaminok, ásványi anyagok Fájdalom, fájdalomcsillapítás Fejfájás Felsőlégúti megbetegedések, influenza Férfiak egészségügyi problémái Fertőző betegségek, járványok Fogyókúra Fül-orr-gégészet Genetika Gyermekellátás - gyermekgyógyászat Gyermekvállalás, gyermeknevelés Gyógyfürdők, strandok Gyógykonyha receptek Gyógynövények a gyógyításban Haj-bajok Hatósági hírek, figyelmeztetések Hormonális megbetegedések Ideggyógyászati megbetegedések Idősothonok Interjú Intim higiénia Kullancsok Lelki problémák, pszichiátriai betegségek Logopédia Magánegészségügy Magas vérnyomás Májbetegségek Meddőség Mobilapplikációk Mozgásszervi betegségek Nemibetegségek Neurológiai betegségek Nők egészségügyi problémái Nyaki- és gerincproblémák Olvasóink receptjei Önsegélyező- és egészségpénztárak PR cikkek Pszichiátria Pszichológia Sebkezelés, sérülések Száj- és fogászati megbetegedések Szemészet Szex, szerelem, család Szív- és érrendszeri betegségek Táplálkozási tanácsok Tesztek Tüdő- és légúti betegségek Tudomány Változó kor Védőoltások Vérszegénység, vashiány Vese- és húgyúti betegségek Visszérproblémák


adatvédelmi nyilatkozat   |   jognyilatkozat   |   elérhetőségeink   |   médiumajánlat

Weboldal üzemletetés: Iwebs


6353326 látogatónk volt eddig