Gyógyhír Magazin 2017-01-10

Meg tud szakadni a szív?


Halálesetek egész sora kísérte a karácsonyi ünnepeket, tini korunk ikonjaitól kellett búcsúznunk épp az év legszebb napjain. Mind közül talán a legmegdöbbentőbb azonban egy családi tragédia volt: Carrie Fisher halálhírének hallatán még fel sem ocsúdtak rajongók százezrei, másnap édesanyja, Debbie Reynolds elhunytával lett tele a sajtó. És elindult, az egyáltalán nem alaptalan találgatás: vajon tényleg megszakadt a színésznő, édesanya szíve gyermeke elvesztésétől?



Karácsony körül szinte felfoghatatlan gyorsasággal záporoztak a gyászhírek, így George Michael vagy éppen Carrie Fisher, a legfrissebb Kakukk György újságíró-politikus váratlan és korai halálával. Majd az újabb döbbenet: a színésznő halálának másnapján édesanyja, a 84 éves Debbie Reynolds is elment és egyáltalán nem kizárható, hogy lánya váratlan halála okozta érzelmi sokk válthatta ki a tragédiát.

„Bánatában megszakadt a szíve”. Igaz lehet-e ez a teória, és létezik-e valóban a „Broken Heart syndroma”? Úgy tűnik: a drámainak, már-már szimbolikusnak tetsző jelenség nagyon is létezik. Sőt, orvosilag is igazolható tünet. Vannak, akik a „megszakadt szív-szindróma” kifejezést használják erre, a hivatalos megnevezés a stressz okozta kardiomiopátia, vagy takotsubo kardiomiopátia. A British Heart Foundation meghatározása szerint ez egy „ideiglenes állapot, amikor a szívizom elgyengül, a bal szívkamra megváltoztatja az alakját. Mindez sokk hatására következhet be: a takotsubo-szindrómával diagnosztizáltak több mint háromnegyede szenvedett el erős érzelmi vagy fizikai sokkot, mielőtt rosszul lett. A stresszt kiválthatja a gyász, de sok minden más is, valószínűleg a hirtelen felszabaduló hormonok – főleg az adrenalin – okozza az izombénulást”- magyarázza Dr. Benczúr Béla, a Magyar Kardiológusok Társaságának tagja, aki szerint ez más, mint egy átlagos szívroham, ahol az artériák eltömődése a vérellátást blokkolja. Itt valóban megszakad a szív, azaz a kamra fala. Innen is ered a takotsubo megnevezés, ami egy hagyományos japán halászedény, amelynek egyik felén rés van.

,,Még 1990-ben írta le Japánban Sato és munkacsoportja az úgynevezett Takotsubo cardiomyopathiát, amely egy átmeneti, de súlyos klinikai állapottal járó tünetcsoport. A tünetek (hirtelen, erős mellkasi fájdalom, típusos EKG-eltérések, kezdetben mellsőfali ST-eleváció, majd később mély T-negativitás, jellegzetes biomarker-emelkedés) mellsőfali infarktus képét utánozzák. A coronarographia azonban negatív, nem szokott koszorúér-elzáródást igazolni és a legjellemzőbb a balkamrai angiographia vagy a szívultrahang-vizsgálat lelete, a csúcsi aneurysma-képződés („apical ballooning). Innen kapta a syndroma a nevét is, „takotsubo”, melynek alakjára nagyon emlékeztet a kitáguló szívcsúcs ultrahangos képe”- magyarázza a szakember.

És hogy mi váltja ki a Takotsubo-cardiomyopathiát? Többnyire hirtelen érzelmi megrázkódtatás, mély bánat, de ritkábban váratlan nagy öröm is idevezethet: a hirtelen nagy mennyiségben felszabaduló katekolaminoknak a szívizomsejtekre kifejtett hatása miatt. Hasonló hatást válthat ki a szervezetünkből egy „egyszerű szakítás” is. Persze ez alkati dolog, és nyilván függ a kapcsolat mélységétől, de amennyiben úgy érezzük, hogy hatalmas veszteség ért minket amiatt, hogy a másik fél elhagyott, hasonló szimptómák léphetnek fel. A fizikai tünetek között légszomj, mellkasi fájdalom szerepelhet, de akár szívrohamhoz is vezethet a sok szomorkodás. A férfiak szakítás után rendszerint több testi tünetet produkálnak, mint a nők. Az elhagyott férfiak 90 százaléka alvászavarban szenved, étvágytalanná válik. A nőknél ez az arány csak 70 százalék. Ennek valószínűleg az az oka, hogy amíg tíz nőből kilenc megbeszéli a barátokkal, családtagokkal a csalódását, a férfiak közül csak minden harmadik osztja meg valakivel a szerelmi bánatát.

,,A mechanizmus még nem pontosan ismert, de többféle jelenséget is igazoltak már a kutatók. Nőknél egyértelműen gyakrabban fordul elő és rendszerint pszichiátriai betegség is lehet a hátterében. Egyébként az összes akut koronáriás esetek töredékének, mindössze 1-2 százaléka Takotsubo-syndroma, az eseteknek pedig 90 százalékában postmenopausális nőket érint. Az esetek túlnyomó többsége 4-8 héten belül maradéktalanul meggyógyul, mindössze kis százalékában tragikus a kimenetele. A szövődmények azonban az az első napokban nagyon súlyosak is lehetnek”- teszi még hozzá Benczúr doktor, aki azt is hangsúlyozza: a szomorú tragédiák is ráirányítják a figyelmet egyrészt arra, hogy a női szívbetegségeket is fel kell ismerni, és ugyanúgy komolyan kell venni. Ezen túlmenően - bár ennek nincs közvetlenül köze a Takotsubo-syndromához- nagyon fontos a rizikófaktorok kontrollja: szívbarát étrend, fogyás, rendszeres testmozgás, dohányzás elhagyása, a vércukor, a vérnyomás és a koleszterin csökkentésére. ,,De magunk kardiológusok az akut koronária-történés ellátásakor, mellsőfali infarktus képe esetén mindig gondoljunk a Takotsubo-cardiomyopathia lehetőségére is, mely a betegek anamnézisének részletes, célzott felvételével könnyebben felismerhetővé válik”- teszi még hozzá a kardiológus.

A jelenségre egyébként sokszor és sok helyen felfigyeltek már tudósok. Egy 2006-os, a New England Journal of Medicine-ben közölt tanulmány szerint például érzékelhetően megnő a halálozás kockázata, ha egy szerelmespár egyik tagja kórházba kerül. 2011-ben pedig azt derítették ki, hogy a partner halála után fél évvel nagy a kockázata az újabb tragédiának. Magyarázatot adhat persze, hogy a kölcsönös egymásra figyelésen alapuló házasság jelentősen csökkenti a stresszt, ideális esetben a felek ellenőrzik, hogy a másik hogyan él, nem iszik-e túl sok alkoholt, beveszi-e időben a gyógyszereit, ha pedig az összeszokott pár egyik fele meghal, megszűnik a kontrollt, ha ehhez hozzávesszük még azt is, hogy a gyászérzet miatt amúgy is hajlamosak vagyunk destruktívabban élni, kész lehet a baj. Felmérések szerint a férj vagy a feleség halálakor a túlélő házastárs 66 százalékkal nagyobb eséllyel hal meg maga is a halálesetet követő három hónapban. Sőt, a Harvard Egyetem kutatói szerint a fiatalabbak esetében akár ennél is nagyobb lehet a halálozás esélye. A tudósok több mint 26 000, ötven évnél idősebb amerikait vizsgáltak meg. Közülük is elsősorban arra a 12 316 résztvevőre koncentráltak, akik 1998-ban házasodtak. Az ő állapotukat egészen 2008-ig kísérték figyelemmel, és feljegyezték, ha a házaspárok valamelyik tagja elhunyt. A kutatás alatt összesen 2912 haláleset történt. A 2912-ből 2373 esetben maradt túlélő a házastársak közül, 539 esetben pedig maga az özvegyen maradt fél hunyt el. Az adatok szerint az özvegyek körében minden esetben magasabb volt a halálozási arány azokhoz képest, akiknek életben volt a házastársa. A házastárs elvesztése főként a halálesetet követő három hónapban éreztette a hatását: ebben az időszakban a túlélő fél halálozási esélyei 66 százalékkal nőttek. Az 539-ből 50-en a házastársuk elvesztését követő három hónapban hunytak el, 26-an három-hat hónappal a haláleset után, 44-en pedig fél- és egy éven belül veszítették életüket.

A kutatók azonban még mindig nem tudják, mi lehet a felelős az 'özvegy-hatásért'. "Elképzelhető, hogy a házastárs egészségének leromlása miatt a túlélő fél sem törődik már annyira a saját egészségével, nem szedi a gyógyszereit, vagy egész egyszerűen nem él már annyira aktív életet, mint korábban. Mivel a mostani felmérésben csak 50 év felettiek vettek részt, így egyelőre nem világos, hogy a fiatalokra milyen hatással van a házastárs elvesztése miatt érzett gyász. Egyes vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az 'özvegy-hatás' még erősebb is lehet a fiatalok körében. A gyász hatalmas érzelmi megrázkódtatással jár együtt, amit mind az idősek, mind a fiatalok nagyon nehezen viselnek, és bizonyos extrém esetekben ez akár a halálukat is okozhatja. A kutatók azt tanácsolják a szerelmi bánattól szenvedőknek, hogy a szakítást követően egy hétig maradjanak ágyban, aludjanak minél többet, és csak utána térjenek vissza a mindennapok világába.

Forrás: Magyar Kardiológusok Társasága


Cikkajánló


Beteg a szívünk, pedig könnyen karbantarthatnánk Gyógyhír Magazin
A magyar kardiológusoktól tanul a világ Gyógyhír Magazin
Van önnek szívdobogása? Gyógyhír Magazin
Szívünk bajai a vezető halálok a világban Gyógyhír Magazin
Éljen a szíve szerint! Gyógyhír Magazin
Keringésünk épségéért Gyógyhír Magazin

Rovatok

A Gyógyhír Magazin megkérdezte Állatgyógyászat Allergia Alternatív terápiák Alvászavar Betegellátás, kórházak Betegjogok Betegségek tünetei Bőrvédelem, a bőr tünetei Cukorbetegség Daganatos betegségek Egészség - gazdaság Egészség-Tudomány Egészséges életmód, egészséges táplálkozás Egyéb Emésztőszervi betegségek Epebetegségek Étrendkiegészítők Étrendkiegészítők, vitaminok, ásványi anyagok Fájdalom, fájdalomcsillapítás Fejfájás Felsőlégúti megbetegedések, influenza Férfiak egészségügyi problémái Fertőző betegségek, járványok Fogyókúra Fül-orr-gégészet Genetika Gyermekellátás - gyermekgyógyászat Gyermekvállalás, gyermeknevelés Gyógyfürdők, strandok Gyógykonyha receptek Gyógynövények a gyógyításban Haj-bajok Hatósági hírek, figyelmeztetések Hormonális megbetegedések Ideggyógyászati megbetegedések Idősothonok Interjú Intim higiénia Kullancsok Lelki problémák, pszichiátriai betegségek Logopédia Magánegészségügy Magas vérnyomás Májbetegségek Meddőség Mobilapplikációk Mozgásszervi betegségek Nemibetegségek Neurológiai betegségek Nők egészségügyi problémái Nyaki- és gerincproblémák Olvasóink receptjei Önsegélyező- és egészségpénztárak PR cikkek Pszichiátria Pszichológia Sebkezelés, sérülések Száj- és fogászati megbetegedések Szemészet Szex, szerelem, család Szív- és érrendszeri betegségek Táplálkozási tanácsok Tesztek Tüdő- és légúti betegségek Tudomány Változó kor Védőoltások Vérszegénység, vashiány Vese- és húgyúti betegségek Visszérproblémák


adatvédelmi nyilatkozat   |   jognyilatkozat   |   elérhetőségeink   |   médiumajánlat

Weboldal üzemletetés: Iwebs


6268376 látogatónk volt eddig