Gyógyhír Magazin 2017-02-20

Szmog – hogyan védekezzünk ellene?


A mögöttünk álló telet – számtalan hidegrekord megdőlésén túl – valószínűleg az is emlékezetessé teszi majd, hogy Budapesten és számos vidéki nagyvárosban riadót rendeltek el a szmog miatt. De mi is pontosan a szmog, és hogyan óvhatjuk magunkat hatásaitól, mit tehetünk ellene?



Kezdjük néhány fogalom tisztázásával: a szmog szó az angol nyelvből került át hozzánk; a kifejezés a smoke és a fog (füst, illetve köd jelentésű) szavak összevonásából keletkezett. Füst és köd – a nyomok nem is vezethetnek máshová, mint az ipari forradalom korának Angliájába. Mint ismeretes, ebben a korban (egészen pontosan 1645-ben) írták le először a később angolkórnak elnevezett hiánybetegséget, melynek legfőbb tünete a csontok rendellenes fejlődése, kóros lágyulása. A szimptóma közvetlen kiváltója, hogy a szervezetet nem éri elegendő mennyiségű napfény, így testünkben nem termelődik elegendő D-vitamin, ami szükséges lenne ahhoz, hogy a csontjaink egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen kalcium felszívódhasson a bélrendszeren keresztül.

A szmog modern kori történetének egyik fontos dátuma 1952: ekkor alakult ki az utóbb „nagy köd” vagy „nagy füst” néven is emlegetett londoni környezeti katasztrófa. A pusztító jelenséghez több tényező vezetett. Egyrészt a második világháborút követően a szigetország gyarapodásnak indult, és ennek eredményeképpen ugrásszerűen megnőtt a fővárosban naponta közlekedő (és természetesen kipufogógázokat eregető) járművek száma. Másrészt a Londonhoz közeli, magas kéntartalmú szénnel üzemelő erőművek is tonnaszámra árasztották a levegőbe a mérgező anyagokat. Végül pedig a jelzett év decemberében beálló szélcsend is kellett ahhoz, hogy fojtogató füst lepje el az egykori birodalmi központot. A közlekedés leállt, sok helyen a lakásokban sem lehetett látni a szmogtól, mintegy százezren szenvedtek enyhébb-súlyosabb légúti károsodást, és a legóvatosabb becslések is legalább négyezerre teszik a halálos áldozatok számát.

A szmog egyik típusát azóta is londoniak nevezik; másik fő fajtája a Los Angeles-i. Ennek kialakulásához a jelentős gépjárműforgalom (pontosabban az ennek következtében a levegőbe kerülő szennyezőanyagok) mellett az erős UV-sugárzás és a gyenge légmozgás vezet, Európában nem ritka Athén felett. Az idei budapesti (és korábban pl. az 1989-es) szmogot a londoni típusúhoz sorolják, amelyhez a légszennyezés mellett a szélcsendes időjárás, a magas relatív páratartalom, illetve a fagypont körüli (mínusz 3, plusz 5 oC közötti) hőmérséklet együttese vezet; legsúlyosabb egészségügyi következményei közé az asztma és a tüdőödéma lehet.

És hogy miként védekezhetünk a szmog ellen? A leghatékonyabbak természetesen a közösségi megoldások, mint amilyenek a felelős energiapolitika vagy a jól szervezett tömegközlekedés. Ha azonban már megtörtént a baj, egyénként is tehetünk azért, hogy minél inkább csökkentsük a minket érő káros hatásokat. Ennek mikéntjéről az egyik legalaposabb kutatást bő fél évtizede a Tosca elnevezésű program keretében végezték olasz szakértők, akik három éven keresztül tanulmányozták, hogyan reagál szervezetünk a szmogra. A tanulságokat összegezve végül néhány ajánlást is megfogalmaztak.

A legfontosabb, hogy szmog idején elsősorban a gyermekek védjük, hiszen az ő légzőszerveik könnyebben sérülnek. A mérgező anyagok a talaj felett sűrűsödnek össze, ezért ne gyerekkocsiban szálllítsuk a kicsiket, hanem kenguruban vagy a háti hordozóban – így szájuk messzebb kerül a veszélyes zónától. A felnőttek közül azokat fenyegeti a legnagyobb veszély, akik reggel járnak dolgozni, és este érnek haza a munkából. Célszerű a megszokott helyett olyan kerülőutat választani, ahol kisebb a forgalom. Ha időnkkel viszonylag szabadon rendelkezünk, akkor csak a déli órákban hagyjuk el lakásunkat, amikor valamivel kevésbé szennyezett a levegő. A száj- és orrmaszk nyújthat valamelyes védelmet, ám a legapróbb (és legmérgezőbb) részecskéket ezek sem képesek távol tartani.
Ha otthonunkban van légkondicionáló, minden ősszel érdemes kitisztíttatni, mert a káros porok megtapadhatnak a berendezésben. Szintén a por elleni védekezésként használjunk elektrosztatikus portörlőt használjunk. A kutatók azt is ajánlják, hogy szerezzünk be úgynevezett antiszmog szobanövényeket, amelyek a káros részecskék akár felét is el tudják nyelni. Ezek közé tartoznak például a páfrányfélék, a dracéna, a fikusz és a ciklámen.

(A Tosca programról angolul tudók bővebben az interneten itt olvashatnak.)

P. Gy.


Cikkajánló


A tavaszi megújulást a bőrrel és a hajjal kezdjük! Gyógyhír Magazin
Elkerülhetetlen az izomláz? Gyógyhír Magazin
Ezért is jók a bioélelmiszerek Gyógyhír Magazin
„A sport a test útján nyitja meg a lelket” Gyógyhír Magazin
MOZGÁSSAL az egészségért 2. rész Gyógyhír Magazin
Folyadék, rost, mozgás: előzzük meg a székrekedést! Gyógyhír Magazin

Rovatok

A Gyógyhír Magazin megkérdezte Állatgyógyászat Allergia Alternatív terápiák Alvászavar Betegellátás, kórházak Betegjogok Betegségek tünetei Bőrvédelem, a bőr tünetei Cukorbetegség Daganatos betegségek Egészség - gazdaság Egészség-Tudomány Egészséges életmód, egészséges táplálkozás Egyéb Emésztőszervi betegségek Epebetegségek Étrendkiegészítők Étrendkiegészítők, vitaminok, ásványi anyagok Fájdalom, fájdalomcsillapítás Fejfájás Felsőlégúti megbetegedések, influenza Férfiak egészségügyi problémái Fertőző betegségek, járványok Fogyókúra Fül-orr-gégészet Genetika Gyermekellátás - gyermekgyógyászat Gyermekvállalás, gyermeknevelés Gyógyfürdők, strandok Gyógykonyha receptek Gyógynövények a gyógyításban Haj-bajok Hatósági hírek, figyelmeztetések Hormonális megbetegedések Ideggyógyászati megbetegedések Idősothonok Interjú Intim higiénia Kullancsok Lelki problémák, pszichiátriai betegségek Logopédia Magánegészségügy Magas vérnyomás Májbetegségek Meddőség Mobilapplikációk Mozgásszervi betegségek Nemibetegségek Neurológiai betegségek Nők egészségügyi problémái Nyaki- és gerincproblémák Olvasóink receptjei Önsegélyező- és egészségpénztárak PR cikkek Pszichiátria Pszichológia Sebkezelés, sérülések Száj- és fogászati megbetegedések Szemészet Szex, szerelem, család Szív- és érrendszeri betegségek Táplálkozási tanácsok Tesztek Tüdő- és légúti betegségek Tudomány Változó kor Védőoltások Vérszegénység, vashiány Vese- és húgyúti betegségek Visszérproblémák


adatvédelmi nyilatkozat   |   jognyilatkozat   |   elérhetőségeink   |   médiumajánlat

Weboldal üzemletetés: Iwebs


6304357 látogatónk volt eddig