Gyógyhír Magazin 2017-05-24

Új módszer a diagnózis felállítására


Az orvostudomány egyelőre nem áll a végső győzelem kapujában a rákos megbetegedések elleni harcban – viszont számtalanszor nyer apró, de fontos csatát. Ilyen diadalt arattak most azok a kutatók is, akik komoly lépést tettek egyes daganattípusok korai felismerése felé.



Amerikai tudósok kidolgoztak egy olyan számítógépes eljárást, amelynek segítségével egyetlen, a pácienstől vett vérmintából egyszerre lehet megállapítani a tumoros elváltozást, illetve azt, hogy az a szervezeten belül hol található. Az eredményt először ez év márciusában publikálták a mindenkinek szabadon hozzáférhető a Genome Biology című internetes szaklapban, majd a hírt több tudományos portál átvette. (Angolul tudók a teljes anyagot elolvashatják ide kattintva.)

Közismert, hogy mennyire fontos a daganatos betegségek esetében a korai felismerés, ez ugyanis jelentősen növeli a gyógyulás esélyét. Márpedig a tapasztalat azt mutatja, hogy az időben történő diagnózisnak nagyobb az esélye az úgynevezett nem invazív eljárásokkal. (Invazív diagnosztikus módszereknek az apróbb sebészeti beavatkozással járó, kisebb-nagyobb fájdalmat okozó eljárásokat nevezzük, ilyen például a biopszia, amikor szövettani vizsgálat céljából kimetszenek egy szövetdarabot a beteg szervezetéből.)

A markerek árulkodnak

Jasmine Zhou professzor, a UCLA (University Of California at Los Angeles) tanára, a kutatás egyik vezetője éppen ezért tartja jelentősnek az általuk kidolgozott vizsgálati módszert. Ennek lényege – némileg leegyszerűsítve – abból áll, hogy a program olyan molekuláris mintázatokat keres a vérmintában, amely a tumoros sejtek DNS-ére jellemző. Ezek ugyanis már a betegség nagyon korai szakaszában szabadon áramolnak a vérkeringésben. A szoftver aztán összehasonlítja ezeket a mintázatokat azzal az adatbázissal, amelyet a különböző ráktípusokat jellemző mintázatokból állítottak össze a kutatásban részt vevő tudósok. Ezen minták (a kutatók megfogalmazásában: markerek) egyrészt olyanok, amelyek minden ráktípusnál közösek, másrészt akadnak közöttük speciálisan egy-egy tumorfajtára jellemzők, például a máj- vagy a tüdődaganatra.

Hatalmas lehetőséget rejt a program

Zhou professzor és munkatársai a vizsgálat során összesen közel negyven, a betegség korai szakaszában lévő máj-, illetve tüdőrákoson tesztelték a programot, amely az esetek 80%-ában képes volt felismerni a betegséget. A meglehetősen magas találati arány azért is figyelemre méltó, mert a betegség elején még sokkal kisebb számban keringenek ereinkben a bajra figyelmeztető molekulák. A kutatás vezetője azt is elmondta, hogy egyelőre csak korlátozott számban állnak rendelkezésükre vérminták, ezért is foglalkoztak csak néhány daganattípussal. Azt is tudni kell, hogy a különböző tumorok nem egyforma mennyiségű jelet bocsátanak ki. Sokkal könnyebb felfedezni ezzel a módszerrel azon szervek daganatos megbetegedését, amelyek nagyon aktív részei a véráramnak – ilyenek a tüdő és a máj. A véráram által kevésbé átjárt szervek esetében a diagnózis is nehezebb – ilyen például az emlő.

A kutatás vezetője és munkatársai leszögezték: tisztában vannak azzal, hogy módszerük egyelőre még gyerekcipőben jár. De meggyőződésük szerint minél többször tesztelik a rendszert, és minél nagyobb adatbázist építenek ki, annál közelebb kerülnek ahhoz, hogy kiaknázzák a módszerben rejlő hatalmas lehetőséget.

Készül a daganatok genetikai térképe

Amióta egyértelművé vált, hogy a rák genetikai eredetű betegség, azóta – Zhou professzor és munkatársai kutatásához hasonlóan – számtalan, a géntudományra alapozó vizsgálat folyt a daganatok természetének megértéséhez. Valószínűleg a legjelentősebb vállalkozás ezek közül a különböző daganatfajták genetikai állományát feltérképező, nemzetközi összefogással zajló rákgenom-program, melyet a Humán Genom Program mintájára szerveztek meg. A kutatásokat a 2008-ban létrehozott Nemzetközi Rákgenom Konzorcium (ICGC; International Cancer Genome Consortium – honlapjuk itt található: icgc.org) koordinálja. Jelenleg Kínától az USA-ig, Mexikótól Szingapúrig, Dél-Koreától Japánig és Franciaországig tucatnál is több ország kutatói vesznek részt a hatalmas munkában, melynek célja hogy elkészítsék a daganatok ötven típusának/altípusának genetikai térképét.

Annak illusztrálására, hogy milyen komoly nemzetközi összefogás támogatja az ICGC munkáját, érdemes kicsit a számok mögé nézni. Az Ázsiában, Ausztráliában, Európában, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában működő munkacsoportok többek között az epevezeték, a húgyhólyag, a vér, a csontrendszer, az agy, az emlő, a méhnyak, a vastagbél, a szem, a fej és nyak, továbbá a vese, a máj, a tüdő, az orrgarat, valamint a szájüreg, a petefészek, hasnyálmirigy és a prosztata, illetve a végbél, a bőr, a lágy szövetek, a gyomor, a pajzsmirigy és a méh daganatos elváltozásait tanulmányozzák. A genomok elemzése régiókra bontva a következők szerint zajlik: Ausztráliában a petefészek- és hasnyálmirigyrákot kutatják, Brazíliában a bőrrák genetikai hátterét, Kanadában a hasnyálmirigy-, a gyermekeket érintő agy-, illetve a  prosztatadaganatot. Kínai tudósok a hólyag-, nyelőcső-, gyomor-, tüdő- és veserák genetikai feltérképezésével foglalkoznak. Az Európai Unión belül Franciaországban a vese- és a májrák, Németországban az az agy- és a prosztatadaganat vizsgálata folyik jelenleg, míg Olaszországban a hasnyálmirigyráké, az Egyesült Királyság kutatói pedig a csont-, emlő-, nyelőcső-, tüdő-, prosztata- és bőrdaganatok viszonyát vizsgálják az örökletes tényezőkkel. Indiai kutatócsoport feladata a szájüregi, japánoké a májrák vizsgálata. Az USA-ban a projekt részeként (a húgyhólyag, agy, emlő, vastagbél, gyomor, fej és nyak, továbbá a máj, tüdő, petefészek, hasnyálmirigy, prosztata, végbél, vese, bőr, pajzsmirigy és méh daganatos elváltozásainak genetikai szempontú megismerésén is dolgoznak tudóscsoportok.

A program indulásakor úgy becsülték, hogy összesen mintegy 1 milliárd US dollárba kerül a rákgenom-program. Cikkünk írásakor honlapjuk tanúsága szerint összesen 89 projektjük futott szerte a nagyvilágban.

P. Gy.


Cikkajánló


Trükkös vírust szabadítottak a rákos sejtekre Gyógyhír Magazin
A gyógyulás egyik kulcsa Gyógyhír Magazin
Nagy lépés a mellrák megismerése felé Gyógyhír Magazin
Kómába küldenék a rákos sejteket Gyógyhír Magazin
Zöldségek a daganatos megbetegedések ellen Gyógyhír Magazin
Az allergia és a rák Gyógyhír Magazin

Rovatok

A Gyógyhír Magazin megkérdezte Állatgyógyászat Allergia Alternatív terápiák Alvászavar Betegellátás, kórházak Betegjogok Betegségek tünetei Bőrvédelem, a bőr tünetei Cukorbetegség Daganatos betegségek Egészség - gazdaság Egészség-Tudomány Egészséges életmód, egészséges táplálkozás Egyéb Emésztőszervi betegségek Epebetegségek Étrendkiegészítők Étrendkiegészítők, vitaminok, ásványi anyagok Fájdalom, fájdalomcsillapítás Fejfájás Felsőlégúti megbetegedések, influenza Férfiak egészségügyi problémái Fertőző betegségek, járványok Fogyókúra Fül-orr-gégészet Genetika Gyermekellátás - gyermekgyógyászat Gyermekvállalás, gyermeknevelés Gyógyfürdők, strandok Gyógykonyha receptek Gyógynövények a gyógyításban Haj-bajok Hatósági hírek, figyelmeztetések Hormonális megbetegedések Ideggyógyászati megbetegedések Idősothonok Interjú Intim higiénia Kullancsok Lelki problémák, pszichiátriai betegségek Logopédia Magánegészségügy Magas vérnyomás Májbetegségek Meddőség Mobilapplikációk Mozgásszervi betegségek Nemibetegségek Neurológiai betegségek Nők egészségügyi problémái Nyaki- és gerincproblémák Olvasóink receptjei Önsegélyező- és egészségpénztárak PR cikkek Pszichiátria Pszichológia Sebkezelés, sérülések Száj- és fogászati megbetegedések Szemészet Szex, szerelem, család Szív- és érrendszeri betegségek Táplálkozási tanácsok Tesztek Tüdő- és légúti betegségek Tudomány Változó kor Védőoltások Vérszegénység, vashiány Vese- és húgyúti betegségek Visszérproblémák


adatvédelmi nyilatkozat   |   jognyilatkozat   |   elérhetőségeink   |   médiumajánlat

Weboldal üzemletetés: Iwebs


6353338 látogatónk volt eddig