Gyógyhír Magazin 2017-08-30

A remény színe zöld


Szeptember 15-én a Föld szinte minden országa zöldbe borul, zöld színű tájékoztató szóróanyagokkal, szalagokkal, léggömbökkel igyekeznek az érintettek felhívni a figyelmet a limfómára, erre a kevésbé ismert rosszindulatú nyirokrendszeri betegségre.



A világon 90 percenként hangzik el a következő mondat: „Az ön betegsége limfóma”. Ennek ellenére egy reprezentatív felmérés szerint a limfómás betegek csaknem kétharmada arról számolt be, hogy a diagnózist megelőzően nem hallott erről a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedésről. A limfóma sokféle lehet és hétköznapi tünetei miatt nehezen felismerhető. Erre a betegségre is igaz viszont, hogy a beteg gyógyulási esélyei sokkal jobbak, ha korán fedezik fel a problémát, habár szűrésről a szó klasszikus értelmében nem beszélhetünk – magyarázta lapunknak dr. Bödör Csaba, az I.sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet kutatója. A szakember vezeti a Magyar Tudományos Akadémia és a Semmelweis Egyetem Lendület munkacsoportját, amely az ún. onkohematológiai megbetegedések genetikai hátterének vizsgálatával foglalkozik. Az egyes altípusoknak más-és más a kimenetele és a gyógyítási lehetősége, de összességében elmondható, hogy a folyamatosan megjelenő új terápiákkal a kezelési lehetőségek fejlődnek. A limfómák a legsikeresebben gyógyítható rosszindulatú betegségek közé tartoznak, de nagyon fontos, hogy a betegek minél előbb eljussanak az ország valamelyik hematológiai centrumába – mondta a szakember. Az ötéves akadémiai kutatási program eredményei olyan diagnosztikus eljárások kidolgozásához is hozzájárulhatnak, amelyek lehetővé teszik, hogy a betegek a genetikai profiljuk alapján kapjanak megfelelő kezelést. Ez az úgynevezett személyre szabott terápia.

„Egy egészséges rákbeteg”

Cseh Borbála éppen az 50. születésnapján tudta meg, hogy beteg, először azonban még az sem volt világos, hogy szarkómája vagy limfómája van-e. Lelkiismeretes és gyakorlott háziorvosának köszönheti, hogy a fájdalmas nyaki panaszaira nem kenőcsöt és nem receptet, hanem beutalót kapott. ”Csak azért mentem be az orvoshoz, mert üres volt a rendelő várószobája. Amikor kifaggatott és megvizsgált, rögtön ultrahangra küldött. Akkor azt hittem, ennél szörnyűbb dolog nem létezik. Ma már tudom, van szörnyűbb. Az, amikor már késő.” Borbála azt meséli, hogy körülbelül 2 és fél hónap alatt született meg a pontos diagnózis, de ekkor már annyira előrehaladott volt a betegsége, hogy a terápia is kérdés volt. Kezelőorvosával, dr. Mikala Gáborral azonban megegyeztek: „Én kezelem Önt, maga pedig gyógyul.” Ekkor értette meg, hogy nem csak a testének kell megküzdenie a betegséggel, a lélek számára is találnia kell gyógyírt. Ma már mosolyogva idézi, hogy kezdetben ő volt a „legegészségesebb” rákbeteg, aki ugyan a kórházi ágyon tette, de rendületlenül javította érettségiző diákjai történelem írásbeli dolgozatait. Szembesülni egy rosszindulatú daganatos kórképpel mindig óriási sokkot jelent a betegek számára. Félelem és bizonytalanság: ez a két leggyakoribb érzés, ami áthatja a megpróbáltatásokkal teli mindennapokat, főleg abban az időszakban, amikor már nem csupán a betegségtudat terhével kell megküzdeni, hanem a terápia következtében kialakuló testi és lelki hatásokkal is. Borbála, aki ma már tünetmentes, és a betegtársakat segítő alapítvány önkéntese, azt mondja, az elmúlt hét évben – melyből csaknem hármat kórházban töltött –, sok mélypont volt az életében, de élt és élni akart. Nem a csodában hitt, hanem az orvosaiban bízott és a mai napig vallja: aki racionálisan nézi az eseményeket, nem veszíti el a lelkierejét.

Kiválasztott lettem…

Kovács Zoltán 2002-ben tudta meg a diagnózist, hogy 2. stádiumban lévő limfómája van. Mint lapunknak elmesélte, egy tüdőszűrésen derült ki a probléma, de sem előtte, sem utána nem voltak azonosítható tünetei. A szövetminta igazolta, hogy nagy a baj, de a gondos orvosi kezelésnek és a korai felismerésnek köszönhetően ma már gyógyultnak mondhatja magát. „Kiválasztottnak érzem magam, hiszen csodával határos a történetem. Ha nem fedezik fel időben a betegséget, észrevétlenül terjed tovább…” Zoltán azt mondja, sokat tett a gyógyulásáért, a sport segített abban, hogy fizikailag és lelkileg is megerősödjön. 2007-ben belekóstolt a távfutásba, majd 2012-ben újrakezdte, lefutott három maratont és más versenyeken is indult. Amikor a harmadik embert próbáló nagy futáson érmet szerzett, hálából az orvosának ajándékozta. Ekkor kapta a jó hírt, hogy tünetmentes és gyógyultnak nyilvánítható. „Ez volt az én igazi ajándékom” – mondja.

Először magáért küzdött, később megkereste a Magyar Rákellenes Ligát, ahol rögtön talált csatlakozókat is a futáshoz. Csatlakozott a Férfiak klubjához, ahol az egyik alkalommal egy immunkutató beszélt arról, hogy szervezett egy eseményt – Immunterápiával a rákkal szemben, az életért – aminek része egy rákellenes maraton. Ez adta az ötletet, hogy megalakítsák a Futókört, amelynek ma már tucatnyi tagja van. Hamarosan újraindulnak a közös edzések a Margitszigeten. Az idősebbek gyalogolva teszik meg a távot rendszeresen. Az első hivatalos megméretés a WizzAir futás volt a múlt évben. Mint Zoltán elmesélte, nemcsak futottak a Liga nevében, hanem egy sátorban arra is volt lehetőség, hogy szórólapokat adjanak az érdeklődőknek, elmondják nekik mindazokat az információkat, amit a daganatos betegségekről tudni érdemes. Idén kerékpáros felvonulással készülnek a világnapra. A tervek egyelőre még csak körvonalazódnak, de az biztos, hogy szeptember 15.-én a Szent László kórháztól az Onkológiai Intézetig kerekeznek zöld pólókban és zöld biciklikkel, mutatva, hogy sosem szabad feladni a reményt!

Rejtőzködő kór

A limfómák egyik fajtája a ritka, de bármely életkorban előforduló Hodgkin-kór, amelyet egy Thomas Hodgkin nevű brit orvos írt le 1832-ben. Manapság a modern terápiás módszerek alkalmazásának köszönhetően a frissen diagnosztizált Hodgkin-kóros betegek túlnyomó része gyógyítható. A jóval gyakoribb, úgynevezett non-Hodgkin limfómának (NHL) több mint 30 típusa ismert. Egy részük lassan fejlődik ki és jó ideig rejtve maradhat, felfedezésük sok esetben a véletlenen múlik. Más részük gyakrabban és korán okoz tüneteket, ezeket rendszerint azonnal kezelni kell - ezek az "agresszív" limfómák azonban igen jól reagálnak a kezelésre. Felismerését nehezíti, hogy a betegség eleinte semmilyen panaszt nem okoz, erre utal a rejtőzködő kór megnevezés. Legjellemzőbb tünetei: fájdalmatlan duzzanat a nyakon, hónaljban, lágyékon, éjszakai izzadás, megmagyarázhatatlan láz, fogyás és fáradékonyság, gyengeség, köhögés és nehézlégzés, állandó viszketés. Pontos diagnózist a megnagyobbodott nyirokcsomó szövettani mintavétele adhat. – nyilatkozta korábban egy szakmai rendezvényen dr. Demeter Judit, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika hematológus professzora. Ha valaki nagyobb csomót észlel a szervezetében, nem kell mindjárt limfómára gondolnia, hiszen a különféle fertőzések következtében is gyakran duzzadnak meg a nyirokcsomók. Ha azonban makacsul tartja magát egy nyirokcsomó-duzzanat, vagy túl sokáig jelentkeznek az említett panaszok, tanácsos orvoshoz menni. Az időben felismert betegség jól kezelhető kemoterápiával, immunterápiával, sugárkezeléssel vagy őssejt-átültetéssel. A legtöbb esetben kialakulásának oka ismeretlen marad, azt azonban biztosan lehet tudni, hogy nem fertőző, nem örökletes, nem kell a családi halmozódástól tartani.

Dózsa-Kádár Dóra


Cikkajánló


Trükkös vírust szabadítottak a rákos sejtekre Gyógyhír Magazin
A gyógyulás egyik kulcsa Gyógyhír Magazin
Nagy lépés a mellrák megismerése felé Gyógyhír Magazin
Kómába küldenék a rákos sejteket Gyógyhír Magazin
Zöldségek a daganatos megbetegedések ellen Gyógyhír Magazin
Az allergia és a rák Gyógyhír Magazin

Rovatok

A Gyógyhír Magazin megkérdezte Állatgyógyászat Allergia Alternatív terápiák Alvászavar Betegellátás, kórházak Betegjogok Betegségek tünetei Bőrvédelem, a bőr tünetei Cukorbetegség Daganatos betegségek Egészség - gazdaság Egészség-Tudomány Egészséges életmód, egészséges táplálkozás Egyéb Emésztőszervi betegségek Epebetegségek Étrendkiegészítők Étrendkiegészítők, vitaminok, ásványi anyagok Fájdalom, fájdalomcsillapítás Fejfájás Felsőlégúti megbetegedések, influenza Férfiak egészségügyi problémái Fertőző betegségek, járványok Fogyókúra Fül-orr-gégészet Genetika Gyermekellátás - gyermekgyógyászat Gyermekvállalás, gyermeknevelés Gyógyfürdők, strandok Gyógykonyha receptek Gyógynövények a gyógyításban Haj-bajok Hatósági hírek, figyelmeztetések Hormonális megbetegedések Ideggyógyászati megbetegedések Idősothonok Interjú Intim higiénia Kullancsok Lelki problémák, pszichiátriai betegségek Logopédia Magánegészségügy Magas vérnyomás Májbetegségek Meddőség Mobilapplikációk Mozgásszervi betegségek Nemibetegségek Neurológiai betegségek Nők egészségügyi problémái Nyaki- és gerincproblémák Olvasóink receptjei Önsegélyező- és egészségpénztárak PR cikkek Pszichiátria Pszichológia Sebkezelés, sérülések Száj- és fogászati megbetegedések Szemészet Szex, szerelem, család Szív- és érrendszeri betegségek Táplálkozási tanácsok Tesztek Tüdő- és légúti betegségek Tudomány Változó kor Védőoltások Vérszegénység, vashiány Vese- és húgyúti betegségek Visszérproblémák


adatvédelmi nyilatkozat   |   jognyilatkozat   |   elérhetőségeink   |   médiumajánlat

Weboldal üzemletetés: Iwebs


6268166 látogatónk volt eddig