Idézzünk néhányat a WHO adataiból: a szervezet statisztikái szerint például a reumatoid arthritisz (ez az autoimmun betegség leggyakrabban a kéz és láb kisízületeit, továbbá a térdet, bokát, csuklót érinti), leggyakrabban 20 és 40 éves kor között, a lakosság 0,3-1%-ánál jelentkezik. Nőknél lényegesen gyakoribb, mint férfiaknál. A fejlett országokban a páciensek legalább fele a kór jelentkezését követő 10 éven belül képtelen lesz egy teljes munkaidős állás betöltésére.

A hátfájás sokakat érint
A WHO listáján a 2. helyen az oszteoarthritisz áll (némileg leegyszerűsítve egy olyan csontbetegségről van szó, amely az ízületi gyulladás tüneteivel jár együtt). A Világszervezet az oszteoarthritiszt azon tíz betegség között tartja számon, amelyek leggyakrabban vezetnek a páciens mozgásszervi fogyatékosságához. Világszerte az oszteoarthritisz a 60. életévüket betöltött férfiak közel 10, míg a nők 18%-át érinti. A betegeknek mintegy 80%-a lesz valamilyen módon korlátozott a mozgásában, a negyedük pedig előbb-utóbb képtelen lesz arra, hogy elvégezze mindennapi teendőit. A 3. helyen a WHO szakemberei a gerincrendellenességeket említik. Ezek oka változatos lehet a gerincoszlop sérülésétől a különböző gyulladásokon, fertőzéseken át a tumoros betegségekig. A hátfájás az emberek több mint 80%-át kínozza életében legalább egy alkalommal, és egyes népességek akár harmada is szenvedhet tőle egy időben. (Angolul tudók a WHO összefoglalóját az interneten itt olvashatják: who.int/chp/topics/rheumatic/en/.)

Szabadulás a fájdalomtól
Az ízületi fájdalommal járó összes betegség, valamint pontos okuk, illetve a terápiás lehetőségek felsorolása nem ennek a cikknek a feladata: alapszabály mindenesetre, hogy a pontos diagnózis felállítása, illetve a gyógyszeres vagy egyéb kezelés meghatározása szakember feladata. Az azonban már a fentiekből kiderülhetett, hogy az ízületi/mozgásszervi fájdalmak egy része ismeretlen eredetű. Érthető, hogy a páciens ilyen esetben is szabadulni akar a mindennapi tevékenységeit akadályozó, a mozgás örömét korlátozó fájdalomtól.
Sokan közülük a fájdalomcsillapítók rendszeres szedése helyett a szelídebb gyógymódokban hisznek, például olyan készítmények alkalmazásában, melyek összetevői között igazolt hatású gyógynövények is szerepelnek.

A segítő gyógynövények
Ilyenek például a fahéj, az édesgyökér vagy a kurkuma. Utóbbi hatóanyaga a mintegy 5%-nyi, kurkumin nevű polifenol, amelyet étkezési célú felhasználása mellett sokan alkalmaznak ízületi problémákra gyakorolt kedvező hatása miatt. A közönséges boróka szerepel az Európai, illetve a Magyar Gyógyszerkönyvben; a leírások megemlítik ízületi bántalmak elleni gyógyhatását. Végül a népi gyógyászatban régi, tapasztalatokon alapuló hagyománya van a fűszerként is közkedvelt rozmaring használatának: sok más mellett enyhe izom- és ízületi fájdalmak csillapítására is használják.

P. Gy.

Gyógyhír Magazin