De félre a tréfával, tény az, hogy a túlevés következményei egész közérzetünkre, sőt a pihenésünkre is súlyos hatással vannak. Az ünnepi étkezések, a túlzásba vitt nehéz vacsorák egyik leggyakoribb negatív következménye a puffadás és a bordák alatti, sokszor görccsé fokozódó fájdalom. Mások ártatlan mennyiségeket és étkeket fogyasztva is érzik, hogy baj van, hiszen a hétköznapitól mindenképpen eltérő, amit az ünnepekkor fogyasztunk, akár az ízvilágot, akár a mennyiséget nézzük. Ne engedjük, hogy az ünnepek veszítsenek értékükből, csak azért, mert egyre stresszesebben éljük meg őket. Egyrészt rohanunk önmagunk után, semmire sincs időnk, másrészt a szent este, a karácsony varázsa gyorsan elillan, ha megterhelt gyomrunkkal ágynak esünk, vagy egyszerűen csak a rossz közérzet miatt rossz lesz a kedvünk is.

Az okos háziasszony jó előre megtervezi az egész folyamatot, azaz akár már egy hónappal az örömteli napok előtt listát készít arról, hogy milyen teendők várnak majd rá a konyhában. Ehhez tudni kell, hogy a család, a barátok, mikor látogatnak majd meg minket, illetve melyek lesznek a meghittebb, csak szűk körben töltendő esték. Ha megvan, hogy mikor és hány főre kell készülnünk, ebéddel vagy vacsorával, jöhet a haditerv: mit főzzünk, és mit mennyire tudunk előkészíteni. Nem lehet a terv része az, hogy a vendégeink mozdulni se tudjanak, és az étkezés vége felé már csak az járjon az eszükben, hogy mikor szabadulnak, és otthon milyen puffadásgátlók várják őket az elsősegélydobozban.

Tippek háziasszonyoknak
A "mindenből keveset" elv megvalósítását úgy tudjuk támogatni, ha az ételeket ennek megfelelően készítjük elő. Bár jól mutat a tálon a hatalmas töltelékekkel büszkélkedő káposzta, mégis jobban tesszük, ha csinos, kicsi töltelékeket készítünk, azaz minimalizáljuk a batyuk méretét. Nézzünk utána, hogy az egyes ételekben a gyomrot megterhelő hozzávalókat milyen könnyebb, egészségesebb alapanyagokkal tudjuk helyettesíteni úgy, hogy az íze ne változzék. (Például a sokat emlegetett töltött káposztán könnyít, ha nem sertés-, hanem pulyka- vagy csirkehúsból készítjük.) Könnyebb lesz az étel, ha dinszteléshez olajat használunk. A fogások között fontos a folyadékbevitel, ez is könnyíti, segíti az emésztést. A magas zsírbevitel az epénket (májunkat) terheli, súlyosabb esetben a zsíros ételek a tápcsatorna hirtelen megterhelésével akár epegörcsöt is okozhatnak, főként akkor, ha valaki a hétköznapokban teljesen másképpen szokott étkezni.

Ha már megtörtént a baj
Indítsunk sétával, igyunk hűvös borsmenta teát vagy csak egyszerűen citromos vizet, abból viszont sokat. Semmiképp se feküdjünk le tele hassal, mondván, hogy őseink bizony rendszeresen sziesztáztak, és lám egészségesek voltak. Nagyszüleink, dédszüleink nem autóval érkeztek a vendégségbe, hanem lovas kocsin zötykölődtek, vagy éppen gyalog mentek-jöttek, és ha vasárnap otthon meg is engedték maguknak az ebéd utáni sziesztát, azt is csak azért tehették büntetlenül, mert sokat dolgoztak a szabad levegőn, mozogtak.
Annak, hogy túlettük magunkat az első jele a kellemetlen teltségérzet, a puffadás. Az émelygést vagy durvább esetben a hányingert szintén csökkentheti a séta és a friss levegő. A puffadáson, és az azzal gyakran együtt járó fokozottabb bélgáztermelődésen segíthet számos recept nélkül beszerezhető tabletta vagy szirup. Ma már kaphatóak olyan gyógyszernek nem minősülő készítmények is, melyekkel meg is akadályozhatjuk a tünetek kialakulását. Nyugodtan használhatjuk ezeket a szereket, természetesen csak alkalomszerűen. Vendégség után pedig otthon jöhet egy könnyű tea, némi reszelt, főtt sárgarépa társaságában. Segítség lehet „Isten patikájából” a gyermekláncfű és a mezei katáng, ezek megelőzésre is kiválóak, mert fokozzák a máj működését, serkentik az emésztést és az epetermelést.

Gyógyhír Magazin