• 2024. április 25., csütörtök

Mit tehetünk a prosztatamegnagyobbodás ellen?


2018.04.14

Az életkor előrehaladtával a prosztata egyre nagyobb valószínűséggel nagyobbodik meg: míg ez 40 éves kor alatt általában nem jellemző, addig a 60 feletti férfiaknak mintegy a felét érinti, a 80 éveseknek pedig mintegy 80%-át. Hogyan ismerhetjük fel a prosztatamegnagyobbodást, és mit tehetünk ellene?



A prosztata (régies nevén: dülmirigy) a férfi belső nemi szervekhez tartozó, felnőttkorban mintegy 20 g tömegű, szelídgesztenye nagyságú mirigy. A benne termelődő, az ondó részét képező váladék glükózt tartalmaz, ami energiát biztosít a hímivarsejtek mozgásához. Az újszülött fiúgyerekek prosztatája nagyjából akkora, mint egy borsószem. Gyerekkorban tömege valamelyest gyarapodik, majd pedig a pubertás idején hirtelen megnövekedik, normál méretét nagyjából 25 éves korban éri el. Maga a mirigy a húgyhólyag alapja és a medencefenék izomzata között található, ahol körülveszi a húgycső húgyhólyaghoz közel eső szakaszát. Éppen ezért amikor megnövekszik, nyomhatja a húgycsövet, ennek tulajdoníthatók a prosztata-megnagyobbodás jellegzetes tünetei (lásd erről keretes anyagunkat.)

A változás oka

Fontos megjegyezni, hogy a mirigy fertőzés vagy tumor következtében is megnövekedhet, most azonban a prosztata-megnagyobbodás jóindulatú (szakszóval: benignus) változatáról van szó. Ennek pontos okát egyelőre nem ismerjük, de egyes feltételezések szerint az állhat a hátterében, hogy a prosztata az idő előrehaladtával egyre érzékenyebbé válik a férfi nemi hormonokra, így például a tesztoszteronra. Ezen kívül tudjuk, hogy örökletes tényezők is közrejátszhatnak a mirigy megnagyobbodásában, mert előfordulása halmozódhat a családokban. Szintén a gének szerepére utal, hogy gyakoribb az európai és amerikai férfiaknál, mint mondjuk ázsiai társaiknál. Bár a pontos összefüggést a tudomány nem tudja magyarázni, mindenesetre az is érdekes, hogy egyedülállóknál ritkább az elváltozás, mint a párkapcsolatban élőknél – valamilyen módon tehát a prosztatamegnagyobbodás kockázata kapcsolatban áll a nemi aktivitással.
Kezelni kell! 
Bár jóindulatú elváltozásról van szó, ez nem jelenti, hogy nem szükséges kezelni. Egyrészt azért, mert a prosztatamegnagyobbodás jelentősen ronthatja az egyébként még aktív korban lévő férfiak életminőségét, az egyik leggyakoribb tünete, a gyakori, éjszaka is jelentkező vizelési inger kóros kialvatlansághoz vezethet. Ugyanez a szimptóma megnehezítheti a szabadidős tevékenységet is, hiszen a szervezéskor észben kell tartani, hogy megfelelő időközönként a páciens tudjon mosdót használni. Másrészt a mirigy kezeletlen megnagyobbodása jóval komolyabb betegségekhez vezethet.

A súlyosabb kórképek

Közepesen súlyos állapotot jelez például, ha a már említett tünetek mellett a vizelés kifejezetten fájdalmassá válik, esetleg a páciens alkalmanként képtelen visszatartani a vizeletét, rendszeresen utócsepegést tapasztal. Az elváltozás korai szakaszában a húgyhólyagon, a húgyvezetéken és a vesén még nem tapasztalható jelentős elváltozás. Ilyenkor ugyanis a húgyhólyag izmai még elég erőt képesek kifejteni ahhoz, hogy ellensúlyozza a húgycsőnek a prosztata megnagyobbodása miatt bekövetkezett összeszűkülését. Előrehaladottabb állapotban viszont a húgyhólyag fala vastagabb lesz, a vizelet pangásának következtében a vese üregrendszere és a húgyvezeték kitágul, és a hólyagban vizelést követően is marad vizelet – a hólyagban pangó vizelet pedig a vesék és a húgyvezeték megbetegedését okozhatja. Ha más közepesen vagy nagyon súlyos tüneteket tapasztalnak az érintettek, akkor mindenképpen urológushoz kell fordulni a diagnózis felállításához. 

Vizsgálat és labor

A szakember egyrészt manuális vizsgálattal állapítja meg, mennyire nagy és kemény a mirigy, illetve érintése mekkora fájdalommal jár. Gyakran további vizsgálatok 
lehetnek szükségesek: ultrahanggal megállapítható például a prosztata pontos mérete, valamint hogy vizeléskor teljesen megszabadul-e tartalmától a húgyhólyag; egy különleges műszer révén pedig megmérhető a vizelés erőssége. Egy esetleges fertőzés lehetőségét laboratóriumi vizeletvizsgálattal lehet kizárni, míg a vérvizsgálattal a tumoros elváltozásét. Érdemes tudni, hogy nemcsak az urulógus által végzet vizsgálat létezik, hanem egy egyszerű IPSS vagy PSA teszttel egyszerűen lehet egy első szűrést végezni. 

A terápia

A terápiát az eredményeknek, másrészt a páciens esetleges alapbetegségeinek megfelelően szabja meg a szakember. A jóindulatú megnagyobbodás gyógyítására ugyanis több bevált gyógyszercsoport létezik, akad közöttük azonban olyan készítmény, amely mellékhatásként pl. csökkenti a vérnyomást, ezért idősebb betegeknél csak kellő elővigyázatossággal alkalmazhatók. Ha a gyógyszeres terápia sem segít, akkor műtéti beavatkozásra kerülhet sor.
Más a helyzet a kezdődő, egészen enyhe tünetekről beszámoló páciensekkel. Az ő esetükben ugyanis az urológus dönthet úgy is, hogy elegendő rendszeresen kontrollvizsgálatra járniuk, és a minimális panaszok orvoslására sokszor növényi kivonatokat alkalmazhatunk. Kutatások támasztják alá, hogy ezek tartós szedése megelőzheti a tünetek komolyabbra fordulását, és nemegyszer szükségtelenné tehetik a gyógyszeres vagy egyéb terápiát. Sokaknak az sem utolsó szempont, hogy az ilyen készítmények alkalmazásával kevésbé terhelik szervezetüket. Mindezzel együtt hangsúlyozzuk: ha az állapotunk a gyógynövényes kúra dacára rosszabbodik, haladéktalanul orvosi segítséget kell kérnünk.

Gyógynövények, amik segítenek

A prosztatapanaszok kezelésére a szakirodalom számos gyógynövényt említ. A csalán gyökérzete (Urticae radix) például béta-szitoszterint tartalmaz – ez a növényi zsírsav egyéb hatásai mellett növeli a vizelet mennyiségét, csökkenti a prosztata térfogatát. A gyökerekből kivonatot vagy teát készítenek. A tökmagolaj amellett, hogy magas antioxidánstartalma miatt véd a szabadgyökök káros hatásától, és kedvezően befolyásolja a vér koleszterin-összetételét, szintén hatásos benignus prosztatamegnagyobbodásra. A népi gyógyászatban szintén régóta ismerik a kisvirágú füzikét, ezt az Európában, Délnyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában egyaránt megtalálható, vizek mentén, nedves helyeken olykor nagy tömegben előforduló, lágyszárú növényt. Hatására megfigyelések szerint csökken az éjszakai vizelések száma, így a páciens reggelente kipihentebben kel. A füzike a kiürített vizelet mennyiségét is növeli. Említhetnénk még a fűpollen- vagy a liliomkivonat stb. hasonló célú felhasználását.

A csodálatos szabalpálma

Külön figyelmet érdemel a szabalpálma is (tudományos nevén Serenoa repens v. Sabal serrulata). Ez az Észak-Amerika délkeleti felén honos, két-három méteresre növő pálmaféle már régóta használatos orvoslási célokra. Szárított, fekete termését, illetve ennek kivonatát alkalmazzák a gyógyításban. Hagyományosan az észak-amerikai indiánok többek között a nemi vágy zavaraira, emésztési problémákra, gyulladások enyhítésére használták termését. A modern korban pedig több klinikai kutatás alkalmával jegyezték fel, hogy hatására a benignus prosztatamegnagyobbodásban szenvedők szubjektív panaszai csökkennek, míg pl. a vizelés gyakoriságát jelző objektív mérőszámok kedvezőbb értéket mutatnak. A szabalpálmával végzett farmakológiai (azaz gyógyszerhatástani) vizsgálatok pedig azt igazolták, hogy a növény gyulladásgátló, görcsoldó és immunrendszert ösztönző hatással rendelkezik. Azt is megállapították, hogy a kivonat gátolja az úgynevezett 5-α-reduktáz enzimet, aminek következtében csökken a prosztata méretét növelő dihidro-tesztoszteron képződése – ez magyarázhatja, hogy miért enyhíti a szapalpálma a prosztatapanaszokat.

Idő, idő, idő

Fontos még tudni, hogy a gyógynövény-készítményeknek (ugyanúgy, mint a gyógyszereknek) időre van szükségük ahhoz, hogy hatásukat kifejthessék – akármilyen terméket választunk is panaszunk kezelésére, ezzel kapcsolatban olvassuk el a betegtájékoztatót, vagy kérdezzük meg a gyógyszerészt. Nemegyszer ugyanis a szedéstől kezdve hetek telnek el, amíg a betegek érezhető javulásról számolnak be, és adott esetben több hónap is szükséges lehet a teljes hatás eléréséhez.

Tanácsok

Számos olyan betegség létezik, amely életmódváltással kezelhető – a prosztataproblémák azonban nem tartoznak közéjük. A panaszok enyhítésére azonban van módunk:Mérsékeljük az alkoholfogyasztást vagy hagyjunk fel vele teljesen – különösen este ne fogyasszunk szeszes italt.
Mielőtt este aludni megyünk, legalább három órán át ne igyunk semmilyen folyadékot.
Ha éjjel vizelési ingerre ébredünk, rögtön menjünk ki a mosdóba.
Napközben se halogassuk a vizelést, amikor jelentkezik az inger, azt követően pedig várjunk valamennyit, hogy meggyőződhessünk róla: a hólyag teljesen kiürült.

Intő jelek

A prosztata megnagyobbodására figyelmeztethet, ha egy férfi gyakran tapasztalja az alábbiakat:

erőlködni kell ahhoz, hogy a vizelés meginduljon;
a vizelet vékony sugárban távozik;
éjszaka gyakran fel kell kelnie, hogy vizeljen;
két órán belül ismét vizelnie kell;
vizelést követően is úgy érzi, hogy feszül a hólyagja;
nehézséget okoz neki a vizelet visszatartása;
vizelés közben elakad a sugár, és újra kell indítani.  

Figyelem! A fenti tünetek némelyike jóval súlyosabb betegségre (pl. tumorra vagy hólyaghurutra) is utalhat, ezért jelentkezésükkor mindenképpen forduljunk szakemberhez.


Gyógyhír Magazin

Cikkajánló


Amikor megszaporodnak a vécére szaladós éjszakák… Gyógyhír Magazin

Ön férfi? Akkor készülhet a prosztataháborúkra Gyógyhír Magazin

Férfias ügyek – prosztata és tökmagolaj Gyógyhír Magazin

Apa csak egy van - vigyázzunk rájuk! Gyógyhír Magazin

A férfiak egészségéért Gyógyhír Magazin

Prosztatamegnagyobbodás – kockázatok és megelőzés Gyógyhír Magazin


Megjelent a GYÓGYHÍR MAGAZIN
áprilisi száma


Patikákban ingyenes.
Kérje gyógyszerészétől!
Legális patikai webáruházak
Regisztrált étrendkiegészítők listája
Kulcsszavak


higiénia fogyás étkezés koronavírus költő gyerekek gyász maszk járvány kávé tudományos kutatás élettani hatás cukorbetegség járvány adományozás egyetem gyógyszergyár idős egészség testsúly női egészség stroke egészséges életmód megelőzés teszt szűrés légszennyezettség elhalálozás infografika elhízás karantén kutatás napozás napvédelem leégés fogászat jövő depresszió internet közöségi média függőség ajándék repülőjegy egészségügyi dolgozó betegség tüdőbaj allergia tej egészséges táplálkozás menopauza női egészség betegség till attila stressz magány bőrvédelem napozás herpesz testápolás körömvirág hüvely daganatos betegségek vashiány Richter Egészségváros megelőzés környezetvédelem évforduló évforduló otthoni tanulás szívtritmuszavar pitvarfibrilláció Richter Gedeon Nyrt. író visszér daganatos betegségek Vincze Lilla pszichológia zúzódás epepanaszok természetes öregedés vérplazma oltás ételrecept orvostudomány időskor demencia nyereményjáték rövidlátás Semmelweis Egyetem tóth auguszta szénhidrát táplálkozás felfázás fájdalomcsillapítás pihenés pihenés alvás HPV szűrés szemészet ízületi betegségek gyógyfürdő home office csézy sebkezelés zöldségek egészséges táplálkozás wc emésztés székelés ízület herpesz aids mozgás tüdőrák tiszta levegő dohányzás nátha megfázás gyógyfürdők tóth vera covid hobbi prosztata nátha influenza karácsony fáradtság vaspótlás tolerancia kertész zsuzsa emésztés mozgás izület bélrendszer infkuenza bakteriális fertőzés feledékenység memóriazavar rossz szokás pozitív gondolkodás borbás gabi borbás marcsi répafélék brokkoli daganatos betegségek vashiány fáradtság Élet Kis Virága Alapítvány bőrszárazság gyógynövények herpesz szív érrendszer gyógynövények Czippán Anett rákellenes világnap memória Vörösmarty Mihály skizofrénia kurkuma gyomorégés demencia olvasás Ladinek Judit gyógytea Dr. Polgár Csaba covid húsvét Sipos Péter fekete nadálytő tavasz rockmilady immunrendszer baleset mozgás telemedicina vadgesztenye Nick Árpád Nick Árpád egészséges életmód sérülés sebkezelés hasmenés utazás repülés fésűs nelly koffein idősotthon napozás lábdagadás Év gyógyszere allergia parlagfű porcjopás Singh Viki gyógynövények bőrvédelem zöldségek rejtő jenő immunerősítés szív úszás Mujahid Zoltán fürdőszoba felfázás testmozgás gyógynövények lázcsillapítás fájdalomcsillapítás szexualitás Sztárek Andrea ölelés hólyaghurut hallásprobléma prosztata diabétesz világnap ízületi kopás aminosavak gyomorégés füstmentes nap vásárlás kocsis dénes fogászat inkontinencia Év gyógyszerésze Kedvenc Patikám testmozgás covid depresszió magas vérnyomás ekcéma rostok Tóth Csanád immunerősítés szarkaláb aranyér véradás megfázás ibs pénz infláció lukács sándor házimunka vashiány Recyclomed d-vitamin a rák világnapja nátha térd Gregor Bernadett fejfájás bélflóra fürdőszoba húgyúti fertőzés az év gyógyszerésze fertőtlenítés szívroham gyomorégés arcápolás Quintus Konrád vastagbélrák d-vitamin ibs irritábilis bél szindróma böjtölés migrén front időjárás újszülöttek nyelvevolúció lábszárfekély sejtterápia növényi étrend rákkutatás Lyme-kór kullancsszezon sport jóga nevetés étrendkiegészítő vitaminok táplálékkiegészítők interjú Szerednyey Béla hisztamin fogzás pajzsmirigy teafaolaj borsmenta-illóolaj kamillaolaj kakukkfű vesebetegség cickafark gyulladás görcs intim higénia kertészkedés Tari Annamária eutanázia asztma ásványi anyagok melanóma sclerosis multiplex neurológia MRI mágneses magrezonancia fülfájás nyári betegségek bakteriális fertőzés rovarcsípés kullancs szúnyog úti patika gyógyszerek covied covid fájdalomcsillapító lázcsillapító mozgás probléma ultrahang Dupuytren klimax hőhullám változó kor hőség izzadás folyadékpótlás omega 3 zsírsavak antioxidáns diéta vágás égési sérülés epilepszia roham autóvezetés hajhullás hajproblémák hajápolás színművész Csuja Imre színész gerinc porckorong porckorongsérv sport mozgás melltartó vérkeringés zsírszövet társadalmi célú reklám dohányellenes klímaváltozás rajzpályázat tehetségesgondozás Richter