Gyógyhír Magazin 2018-08-01

Vénáink védelméért


A láb dagadása, feszülése, éjszakai görcsölése, az úgynevezett nehézlábérzés: a vénás elégtelenség szimptómái akkor is jelentkezhetnek, ha a bajra még nem figyelmeztet a felszíni erek tágulata, vagyis a visszeresség – sokszor ugyanis a szemmel nem látható, mélyebben húzódó vénák károsodása okozza a tüneteket. Mit tehetünk az akár súlyos szövődményeket is okozó elváltozás ellen?



A nyári hőségben többen tapasztalják a fent felsorolt tüneteket, mint a hűvösebb hónapokban. A meleg azért számít rizikófaktornak, mivel hatására az erek kitágulnak, így pedig a nem zárnak teljesen a vénában lévő billentyűk, melyek feladata a véráram megfordulásának megakadályozása: ezért pedig vénás pangás alakul ki. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy nem csupán a kánikula okozhat bajt az erre hajlamosoknál, hanem az is, ha valaki nap mint nap a szokottnál melegebb légtérben tartózkodik, például bolti eladóként zárt térben, a hűtők termelte hőségben dolgozik.

Nem csak az idősebbek gondja
Bár a közhiedelem mást tart, az adatok arra figyelmeztetnek, hogy a nagyszámú érintett egyre fiatalabban, akár 20–25 éves korban szembesül a problémával: különösen a nők számíthatnak arra, hogy hamar tenniük kell érrendszerük épségéért. A nők helyzete azért is kedvezőtlenebb, mert a várandósság első harmadában hormonális hatások miatt kitágulnak az ereik, a későbbiekben pedig, ahogy a magzat növekszik, a kismedencét nagyobb nyomás éri, így a vér nehezebben áramlik vissza a szív felé. Arról nem is beszélve, hogy a terhességgel járó túlsúly szintén terheli keringési rendszerünket.

A túlsúlytól megszabadulni mindenképpen jó ötlet
Nem soroljuk fel a normál testtömeg elérésével és megtartásával járó egészségügyi előnyöket, csak annyit jegyzünk meg, hogy a versenysúly megtartása a vénás betegségek kockázatát is csökkenti. Ahogy az is, ha igyekszünk csökkenteni a – sajnos sokunkra jellemző – mozgásszegény életmód okozta kockázatokat. Ha lehet, ne álldogáljunk hosszú ideig, vagy legalább időről időre mozgassuk lábujjainkat és lábszárunkat, szabadidőnkben pedig mozogjunk annyit, amennyit csak lehet. Szintén segíthet a váltózuhany: folyassunk felváltva meleg, majd hideg vizet a vádlinkra. Ennek következményeképpen a lábunkban futó erek kitágulnak, ezt követően pedig összehúzódnak, márpedig ez értornának is nagyszerű, és vérkeringésünket is serkenti. 

A gyógynövények is segítenek
Sokan a megelőzésre, az érproblémák kezelésére olyan készítményeket használnak, melyek összetevői között olyan gyógynövények is szerepelnek, melyeket a népi orvoslás már régóta alkalmaz, és melyek előnyös hatását irodalmi adatok is igazolják. Ezek közé tartoznak többek között a vadgesztenye, az orvosi somkóró vagy a körömvirág – utóbbiról tudni lehet, hogy hatékonyan támogatja az érképződést, és kifejezetten elősegíti szöveteinkben a hajszálerek növekedését. Az ereinket hatékonyan védő növények közül érdemes külön megemlíteni a spárgafélék családjába tartozó, Magyarországon törvény által védett cserjefélét, az úgynevezett szúrós csodabogyót (hivatalos neve a rendszertanban: Ruscus aculeatus). Ez a jellemzően 20-60 cm magasra növő, örökzöld évelő aránylag gyakran, néha tömegesen található meg hazánkban is a Dél-Dunántúl erdővel borított területein, így többek között a Mecsekben, a Villányi- vagy a Keszthelyi-hegységben. Gyöktörzsében olyan vegyületeket (így szteroidszaponinokat és benzofuránokat) lehet kimutatni, melyek igazoltan érösszehúzó hatással rendelkeznek. Éppen ezért szárítva már régóta javasolják többek között érgörcsök, máj- és vesebetegségek esetén, mint ahogy vízhajtónak is használják. Manapság az idült vénaelégtelenség miatt kialakuló fájdalom, duzzadás, görcs, továbbá a nehézláb- érzés enyhítésére kifejlesztett készítmények gyakori összetevője, továbbá bizonyítottan alkalmas az aranyér kezelésére is. Igazoltan segít egyes bőrproblémák, így a hajszálerek okozta bevérzések megszüntetésében is.
Pap György


Cikkajánló


Az 5 leggyakoribb tévhit a visszérbetegségről Gyógyhír Magazin
Ha fáj a láb... Gyógyhír Magazin
Ön milyen magas? Ettől is függ, lesz-e visszere Gyógyhír Magazin
A visszeresség ellen Gyógyhír Magazin
A szépséghibától a feszítő fájdalomig Gyógyhír Magazin
Viszlát, visszér! Gyógyhír Magazin

Rovatok

A Gyógyhír Magazin megkérdezte Állatgyógyászat Allergia Alternatív terápiák Alvászavar Betegellátás, kórházak Betegjogok Betegségek tünetei Bőrvédelem, a bőr tünetei Cukorbetegség Daganatos betegségek Egészség - gazdaság Egészség-Tudomány Egészséges életmód, egészséges táplálkozás Egyéb Emésztőszervi betegségek Epebetegségek Étrendkiegészítők Étrendkiegészítők, vitaminok, ásványi anyagok Fájdalom, fájdalomcsillapítás Fejfájás Felsőlégúti megbetegedések, influenza Férfiak egészségügyi problémái Fertőző betegségek, járványok Fogyókúra Fül-orr-gégészet Genetika Gyermekellátás - gyermekgyógyászat Gyermekvállalás, gyermeknevelés Gyógyfürdők, strandok Gyógykonyha receptek Gyógynövények a gyógyításban Haj-bajok Hatósági hírek, figyelmeztetések Hormonális megbetegedések Ideggyógyászati megbetegedések Idősothonok Interjú Intim higiénia Kullancsok Lelki problémák, pszichiátriai betegségek Logopédia Magánegészségügy Magas vérnyomás Májbetegségek Meddőség Mobilapplikációk Mozgásszervi betegségek Nemibetegségek Neurológiai betegségek Nők egészségügyi problémái Nyaki- és gerincproblémák Olvasóink receptjei Önsegélyező- és egészségpénztárak PR cikkek Pszichiátria Pszichológia Sebkezelés, sérülések Száj- és fogászati megbetegedések Szemészet Szex, szerelem, család Szív- és érrendszeri betegségek Táplálkozási tanácsok Tesztek Tüdő- és légúti betegségek Tudomány Változó kor Védőoltások Vérszegénység, vashiány Vese- és húgyúti betegségek Visszérproblémák


adatvédelmi nyilatkozat   |   jognyilatkozat   |   elérhetőségeink   |   médiumajánlat

Weboldal üzemletetés: Iwebs


6353327 látogatónk volt eddig