Városi legenda vagy valóban igaz, hogy az őszi-téli időszakban a szokottnál is jobban fáj a beteg ízület? Dr. Taller Gabriella háziorvos, a téma szakértője azt mondja: igazolhatóan erősödnek a mozgásszervi panaszok hidegben, rossz időben. A légnyomásváltozás miatt a sérült, elkopott ízületek általában megduzzadnak, illetve az adott testrész feletti bőr lehűlése miatt kialakult, az ízületben okozott vérbőség is belobbanthatja a lappangó gyulladásokat. De az is előfordul, hogy a hideg miatt merevvé vált izmok okoznak nyomást, fájdalmat a háton, a nyaki részen. Sőt, ennek még pszichés hatása is lehet. Ha feszesek az izmok, az hatással van a lelki állapotunkra is. Nem véletlenül hívjuk a stresszt feszült állapotnak. Sokaknál a szeles időjárás vált ki hasonlót, náluk térd- és hátfájdalom alakul ki.

Mit tehetünk a panaszok ellen? 
Aki rosszul méri fel a terhelhetőségét, és belevág egy nem neki való edzésbe, esetleges izomláz mellett ízületi sérülésekre, húzódásra, rándulásra, az izmokat, illetve ínszalagokat érintő mikroszakadásokra, ízületi vagy ínhüvelygyulladásra is számíthat. Az ízületi állapotfelmérést érdemes gyógytornászra bízni – 
tanácsolja a doktornő, hozzátéve, hogy a rendszeres mozgás célja, hogy a törzsizmokat, a hát- és hasizmokat megerősítse, valamint az egyensúly mellett az állóképességet is fejlessze. Ha valakinek hirtelen megnő a súlya, a korábbinál nagyobb terhelést kap a gerince, és a lábak, különösen a térdek is megérzik a plusz kilókat. Megváltozik a testtartás, egyoldalú terhelések, izomfeszülések alakulhatnak ki, amelyek felgyorsíthatják a kopásos megbetegedéseket. 
A panaszok általában az 50. életév után kezdődnek – magyarázta a szakember. Először alig érezhetők a kopás következményei. A fájdalmak csak később, a betegség előrehaladottabb stádiumában jelentkeznek. Érdekes, hogy a kopás mértéke és a fájdalmak erőssége nem feltétlenül áll egymással egyenes arányban. 

Fontos a mozgás
Bármilyen különösnek tűnik, de jól megválasztott, vagyis nem egyoldalú terhelést okozó sporttal, sok mozgással megőrizhetjük ízületeink épségét – mondja a szakorvos. Természetesen akut betegség esetén pihenésre van szükség, de ha a gyulladás már enyhült, a mozgás a legjobb gyógyír. A meleg, nagyjából 28-33 fokos víz ellazítja az izmokat és csillapítja a fájdalmat. 
A vízi sportok különösen súlyos artrózis eseteiben ajánlhatók. A víz felhajtó erejének köszönhetően a test szinte súlytalanná válik, ami nagymértékben kíméli az ízületeket. Ugyanakkor a víz közegellenállásával szemben végzett tornagyakorlatok kiváló hatékonysággal erősítik az izmokat. A vízben végzett tornának bizonyos masszírozó hatása is van, aminek következtében javul a bőr, a kötőszövetek és az izomzat keringése. 
A kerékpározás kíméli a csípő és a térd ízületeit; futásnál, kocogásnál viszont érdemes figyelni a talaj minőségére és a cipő megbízhatóságára. Jó választás a nordic walking, hiszen amikor a botok segítségével sétálunk, a csípő- és a térdízületet a testsúlynak mindössze 1-1,5-szeresének megfelelő terhelés éri. 
A minőségi táplálkozás mellett szükségünk lehet néhány táplálék-kiegészítőre is. A vitaminokat mindig kúraszerűen szedjük, inkább nagyobb dózisban rövidebb szakaszokat tartva. Edzésterheléstől és igénybevételtől függően tavasszal és ősszel érdemes egy-egy olyan kúrát tartanunk, amikor glükozamin tartalmú ízület- és porcerősítőt, kollagént, D-vitamint és kalciumot fogyasztunk. 
Az őszi időszak sokaknál a meghűlésekről, nátháról, rossz közérzetről szól. Pedig nem feltétlenül kellene, hogy ez játsszon központi szerepet. Aki a testét edzi, annak jóval kevesebb esélye van a betegségekre, beleértve a megfázásos állapotokat is.
Dózsa-Kádár Dóra

Gyógyhír Magazin