Olyan fehérjét azonosítottak norvég és amerikai kutatók, ami fontos jelzője lehet annak, hogy mellrák esetén mikor kell halálos kockázatú áttétekre számítani. A New York-i Icahn School of Medicine at Mount Sinai és a Oslói Egyetem kórházában zajló kutatások eredményét a Breast Cancer Research magazinban tették közzé októberben. A két intézmény kutatói úgy vélik, hogy az NR2F1 kódnevű fehérje szintje lehet az, ami elárulja, hogy a mellben található tumorokból kiszabadult, és a csontvelőbe eljutó rákos sejtek okoznak-e végzetes áttétet vagy sem. Amennyiben magas ennek a fehérjének a szintje, a szökevény sejtek inaktívak maradnak, de ha alacsony, akkor számítani lehet arra, hogy egy, a mellráknál sokkal súlyosabb másodlagos rákos daganat fejlődik ki az érintett beteg szervezetében. 

Megvan a „nyugalmi marker”
Az áttét, szakszóval metasztázis egy összetett folyamat, ami rákos tumorból kiszakadó sejtekkel indul, és több lépésen keresztül újabb daganat kialakulásához vezet a szervezeten belül. Az áttétes daganatok képződése rendkívül komoly kockázatot jelent, ezek okozzák a rákos halálesetek 90 százalékát.
A kutatók a vizsgálat során mellrákos tumorokból kiszakadt rákos sejtek útját igyekeztek követni azzal a céllal, hogy azonosítsák, miként lehet megelőzni vagy legalábbis előre jelezni az áttétek kialakulását. Összesen 86 olyan mellrákos betegtől vettek mintát, akik szervezetében – egészen pontosan a csontvelőjükben – megjelentek a mellükben lévő tumorból származó sejtek. Ezekben a mintákban mérték a jelzett fehérje szintjét, és úgy találták, hogy akiknél ez alacsony volt, vagy egyáltalán nem volt kimutatható az NR2F1 jelenléte, azoknak számottevően kisebb volt a túlélési esélyük, mint azoknak, akiknél magasabb értékeket mértek. 
A kutatók azt feltételezik, hogy az NR2F1 magas szintje deaktiválja, vagy legalábbis gátolja a mellrákból származó tumorsejteket az áttétképzésben. Úgy vélik, ez lehet az első lehetséges „nyugalmi marker”, aminek segítségével követni lehet, hogyan viselkednek a szervezetben a tumorokból kiszakadt sejtek. 

Nem lesznek felesleges kezelések
Figyelmeztettek ugyanakkor, hogy az eredményeiket egyelőre óvatosan kell kezelni, mert csak kis számú mintával tudnak dolgozni, illetve számottevő  különbségek voltak a vizsgált alanyok állapota között, és kezelésük módjában. Mindenesetre ha eredményeiket további kutatások is megerősítik, komoly előrelépés lehet, legalábbis a mellrákos emberek kezelésében. A fehérje szintjének ismeretében jó eséllyel meg lehet majd állapítani, hogy egy-egy betegnél szükséges-e további kezelés az áttétek kialakulását megelőzendő.
Az NR2F1 fehérjén alapuló tesztek alkalmazásával tovább javíthatunk a mellrákkezelések minőségén, és sokakat megóvhatunk a fölösleges beavatkozásoktól – közölte Julio A. Aguirre-Ghiso, az az Icahn School of Medicine hematológus és onkológus professzora, aki szerint a fehérje fontos markerként történt azonosítása komoly mérföldkő a mellrák gyógyításában.

Riasztóan nő a rákos halálesetek száma
A mellrák a vezető rákos halálok a nők körében világszerte, a rákos halálozások 13 százaléka köthető hozzá – derül ki az Egészségügyi Világszervezethez (WHO) tartozó Nemzetközi Rákkutatási Hivatal (IARC) adataiból. Magyarországon is hasonló a helyzet, a rákkal diagnosztizált magyar nők közül majdnem minden negyedik mellrákban veszti életét.
A fentebb említett adatok az IARC közelmúltban közzétett, rákos betegségekre vonatkozó idei előrejelzéséből származnak. A számok alapján nem sok okunk van az örömre. A szervezet becslése szerint 2018-ban 18,1 millió embernél diagnosztizálnak rákos megbetegedést, és 9,6 millióan halnak meg majd a daganatos betegek közül világszerte. Minden 8. férfi és 11. nő halálát rák okozza.

A rák lesz a vezető halálok
Hat éve, amikor az előző hasonló jelentést készítette az IARC, még 14,1 millió új beteggel és 8,2 millió halálesettel számoltak világszerte. 
A számottevő növekedést több tényező okozza: nő a föld népessége, öregszik a társadalom, a fejlődő országok lakói is mind többen követik a gazdagabb országokban jellemző egészségtelen életstílust, amire a kevés mozgás, az egészségtelen életmód, és az elhízás terjedése jellemző. 
A folyamatok eredményeként a 21. században a rák válik a vezető halálokká – figyelmeztetett a WHO, de jelezték, hogy találtak biztató adatokat is: bizonyos társadalmi csoportokban egyes rákfajták kockázati tényezője csökkent. Ez annak köszönhető, hogy egyre többfelé szentelnek fokozottabb figyelmet a megelőzésre és a kockázatok csökkentésére. 
Erre azonban még több energiát kell fordítani, mert a rák elleni küzdelemben a megelőzésé a kulcsszerep – figyelmeztetett Christopher Wild, az IARC igazgatója. Bár az egészségügyi világszervezet elsősorban a kormányoktól várja, hogy nagyobb energiát fektessenek a rákmegelőzési kampányokba, nekünk nem kell megvárni az ezzel kapcsolatos hivatalos üzeneteket: a dohányzás elhagyásával jelentősen csökken a tüdőrák kialakulásának kockázata, a testmozgás és az egészséges étkezés révén pedig más rákfajták, például a vastagbélrák kialakulásának esélyét is csökkenthetjük.
Ballai Vince 

Gyógyhír Magazin