A koraszülöttség természetesen nemcsak az apróbb súlyt és méreteket jelenti, hanem azt is, hogy a gyermeknek számtalan – a méhen belüli – érési és növekedési folyamatot kell bepótolnia, már a kinti világban. Minél korábban érkezik tehát a pici a világra, annál nagyobb lemaradással kezdheti meg az életét, ezért rendkívül fontos, hogy már születésétől fogva célzott és szoros támogatást és fejlesztést kapjon a szüleitől és a megfelelő szakemberektől – magyarázta dr. Kocsis István, a Semmelweis Egyetem 
II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, amikor korábban egy rendezvényen meglátogathattuk az intézmény koraszülött-intenzív osztályát (hivatalos nevén a Perinatális Intenzív Centrumot). A PIC osztály vezetője ApróTalp Falva „lakóiról” mesélt, a kisbabákról, akik a biztonságot adó anyaméhből egyenesen a csövek, gépek és műszerek közé kerülnek. Itt találkoztam Emese édesanyjával, aki arról mesélt, hogy életmentő műtétre volt szüksége a várandóssága 25. hetében. A szokásos vérvételre várva lett rosszul, és egyetlen perc alatt gyorsultak fel az események: „Amikor kiderült a HELP-szindróma, egyértelművé vált a sürgősségi császár, így a kislányunk jóval a kiírt időpont előtt érkezett 650 grammal, 31 centisen. Naponta jártunk hozzá ide a fővárosba Gyöngyösről. Elmondhatatlan a pillanat, amikor először kézbe vehettük, a születése után csaknem két hónappal.” Ma már csak egy icipici szemüveg emlékeztet a kislány első néhány hónapjának nehézségeire, és bár erősödnie, gyarapodnia kell, mindenben utolérheti kortársait. 

500 gramm élet 
„Ezen az osztályon csak úgy lehet dolgozni, ha hiszünk a csodákban” – mondja Pászti Éva főnővér. Körülöttünk aprócska babák fekszenek békésen az inkubátorokban, életjeleiket halk pittyegés, néha sípolás jelzi. Ezen az osztályon nincs megállás, szó szerint öt percre sem, pedig a nővérek tizenkét órás műszakokban dolgoznak. Kedvesen magyaráznak, segítenek, igyekeznek minden kérdésre válaszolni, eloszlatni a kétségeket, csökkenteni a félelmeket, az esetleges önvádat, ami jelentkezhet az édesanyáknál. „A világnap alkalmából azt a hitet szeretnénk erősíteni, hogy a koraszülöttekből is nagy valószínűséggel egészséges felnőttek lesznek” – mondja dr. Kocsis István osztályvezető orvos, akitől azt is megtudtuk: a koraszülések hátterében általában nem lehet egy konkrét okot megnevezni. A nagyon fiatal vagy a 35 évesnél idősebb anyukáknál nagyobb a kockázata, ahogy az ikrekkel várandós nők esetében is. Minél érettebb egy baba, azaz minél közelebb van a várható születési időhöz, annál nagyobb az egészséges túlélési esély – mondja a főnővér, hozzátéve, hogy a legkisebb koraszülött 400 grammal született náluk. A kisfiú hamarosan 9 éves lesz, és teljesen egészséges. A Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája egyébként az ország egyik legnagyobb születésszámú intézménye, évente átlagosan 3600 újszülött jön itt a világra, akiknek csaknem 10%-a koraszülött, 2-3 százalékuk pedig intenzív ellátást igényel – tájékoztatott a szakember. 
Az intézmény elsők között hozott létre Magyarországon baba-mama szobákat, ahol a kissúlyú, 1300-1400 grammos, légzéstámogatást már nem igénylő koraszülött mellett maradhat az édesanyja a nap 24 órájában. „Az anya teste tökéletesen szabályozza a baba hőmérsékletét. Összehasonlító vizsgálatok bizonyítják, hogy akiknél a kenguru módszert alkalmazzák, azok gyorsabban növekszenek, kevésbé kapnak kórházi fertőzéseket, és összességében kevesebb időt töltenek az osztályon. Fontos tudni, hogy minden csepp anyatej kincset ér” – magyarázta a főnővér. 
Kocsis Istvántól pedig megtudtuk, hogy az elmúlt években óriási fejlődésen ment keresztül a koraszülött-ellátás Magyarországon, és sok szemléletbeli változás is történt. Például manapság már próbálják minimalizálni az olyan komoly intenzíves ellátásokat, mint amilyen a lélegeztetés vagy a katéterezés, mert ezek akár szövődményekhez is vezethetnek. Emellett országszerte megújultak a koraszülött osztályok, és sokkal inkább családközpontú lett az ellátás, egyre inkább bevonják a szülőket is a csecsemők ellátásába a kórházakban. 
Dózsa-Kádár Dóra

Gyógyhír Magazin