A közhiedelemmel ellentétben a mozgásszervi megbetegedések jelentős százaléka nem a kopások és a sport okán alakul ki, hanem éppen ellenkezőleg, a mozgásszegény életmód miatt. Fontos tudni, hogy az ember biológiai váza, amelybe beletartoznak a csontok, ízületek, izmok, funkcionális egységet alkotnak, azaz funkciójuk van. Ez a funkció pedig a mozgás. Sportolni jó dolog, akár versenyszerűen, akár hobbiból. Az úgynevezett 21 napos szabály szerint mindenféle új szokást úgy vehetünk fel, szándékosan és szándékon kívül is, hogy ha 21 napon át folyamatosan ismételjük. Idézhetnénk a banális példát, miszerint tehát, ha mondjuk szeretnénk átállni az esti mosogatásra, hogy reggel szép rend várjon a konyhában, 3 hétig apait-anyait bele kell adni, figyelni arra, hogy a „piszkos” munkát még véletlenül se halasszuk reggelre. Ha sikeresek vagyunk, a 22. napra hipp-hopp beépül az életünkbe, megszokottá, rutinná válik, szinte le sem tudunk szokni róla. Igen ám, de tartja magát egy olyan nézet, hogy ha megtörjük a 21 napot, tehát csak egy napot is kihagyunk a folyamatból, lenullázzuk az addigi eredményeket és kezdődhet minden elöről… 

Az optimális élmény
Az evolúció úgy alakult, hogy az ember kétféleképpen is örömét lelheti a sportolásban: egyrészt különféle „boldogsághormonokat” bocsát ki, másrészt sikerélményt ad, ha az ember le tudja győzni a testét, illetve a testi kihívásoknál erősebb tud lenni fejben. Ezt az utóbbi állapotot hívják flow-nak, amelyet egy magyar származású amerikai kutató, Csíkszentmihályi Mihály kezdett el alaposan kutatni. 1990-ben jelent meg erről szóló könyve, ami azóta a boldogság pszichológiáját kutatók alapműve lett. Pedig a flow-val kapcsolatos ismereteink nagyon szerények: élménybeszámolókból ismerjük, de nem tudjuk, pontosan mi váltja ki. Valamit sejtünk az okairól, tudjuk, mi teszi valószínűvé az érzést, de azt nem tudjuk, mi okozza. Több évnek kellett eltelnie, mire Csíkszentmihályi egyik tanítványa felfedezte a sport és a flow közötti összefüggéseket. Susan Jackson könyve 1999-ben jelent meg, ebben a szerző igyekezett összeszedni minden olyan adatot, ami segíthet a sportolóknak és az edzőknek a mentális felkészülésben. Akkoriban még csak a profi és félprofi sportban foglalkoztak ezzel a témával, a nagyközönség szinte fel sem figyelt erre a könyvre. Pedig Jackson a lehetőségekhez képest alapos munkát végzett, Csíkszentmihályi pedig tulajdonképpen témavezetőként terelgette a könyv íróját, így az egyszerre lett tudományos és gyakorlatias kézikönyv. Kevés jobb dolog van annál, ha a kedvenc sportunkba belefeledkezhetünk, vagyis belemerülhetünk az aktív pihenésbe. 

Passzív? 
Választhatunk persze másfajta feltöltődést is, különösen az év végi nagy hajrában, a testi-lelki kikapcsolódást szolgálva. Az egészségturizmus a legelterjedtebb felfogás szerint azoknak való, akik betegek. Pedig a Dalai Láma egyik általános bölcsességének köszönhetően tudjuk: mai rohanó világunkban az ember előbb feláldozza az egészségét, hogy sok pénzt keressen; majd feláldozza a pénzt, és bármit hajlandó megtenni, hogy újra egészséges legyen. Érdemes – a szó átvitt értelmében – elmerülni például a balneológia, azaz a gyógyfürdőtan rejtelmeiben, és megismerni a különböző gyógyvizek élettani hatásait, egyúttal tudatosítani, hogy a megelőzés nem csupán könnyebb, de olcsóbb is, mint a már kialakult betegség kezelése. Márpedig ha egy gyógyfürdő képes segíteni valamely problémán, akkor bizonyosan alkalmas annak megelőzésére is!
Dózsa-Kádár Dóra

Gyógyhír Magazin