Gyógyhír Magazin 2018-12-08

„Legyőzte a kórt, de nem győzte meg a kort”


Nem véletlen, hogy Semmelweis Ignác, az anyák megmentője, az egyik legismertebb magyar orvos a világban. Azzal, hogy rájött a gyermekágyi láz okaira, vagyis arra, hogy maguk a boncolást végző orvosok viszik át a fertőzést a szülészeti osztályokon fekvő anyákra, korszakos jelentőségű felfedezést tett, de élete és munkássága tragikus véget ért. A 200 éve született tudós tiszteletére a kormány emlékévet hirdetett. Ennek kapcsán felidézzük néhány „meg nem értett” zseni történetét. Kezdjük az övével!



Szinte hihetetlen, hogy az anyák megmentőjeként ismert szülész-nőgyógyászt kortársai csak gúnnyal emlegették – mondja Szima Viktória, a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltárának munkatársa, aki a napokban Veszprémben tartott előadást a témában, a Semmelweis című időszaki kiállításon. Mai szemmel nézve szinte nevetségesen egyszerű dologra jött rá Semmelweis Ignác 1847-ben. Történetesen arra, hogy a szülészeten vizitelő, vizsgáló orvosoknak kezet kell mosniuk, igaz, nem is akármivel, hanem klórmésszel, ami tökéletesen fertőtlenít. Így elkerülhető, hogy fiatal anyák a gyakori gyermekágyi lázban haljanak meg. Semmelweis Ignác tapasztalataira, egyszerű megfigyeléseire, és bizonyos általa készített statisztikai összevetésekre hagyatkozott, amikor rádöbbent arra, hogy mi okozza a szülészeteken a halálos betegséget. Elhatalmasodó dementiája (elbutulása) miatt elmegyógyintézetbe vitték, ahol vitatott körülmények között halt meg. Tudományos eredményeit csak jóval halála után, Pasteur fellépése után ismerték el. 

Filmen – bélyegen, színházban - zenében
Érdemes felkeresni a fővárosi Bélyegmúzeumot, ahol december végéig tart nyitva a Semmelweis-kiállítás, hiszen a filatéliai környezet is beszédes, amelyben őt ábrázolták. Az orvostudomány történetének legfontosabb alakjaival szerepeltetik egy sorban, vagyis az ókori Galenus és Hippokratész, a vérkeringést felfedező Harvey, a himlőoltást bevezető Jenner és a vércsoportokat fölismerő Landsteiner társaságában láthatjuk a pesti Rókus Kórház szülész-nőgyógyászát. A tárlaton tudományos anyagokon keresztül is bemutatják munkásságát, és arra a kérdésre is keresik a választ, hogy miként bontakozott ki Semmelweis életének tragikuma, mennyiben voltak felelősek érte kortársai vagy éppen ő maga. Belelapozhatunk azokba az iskolai naplókba is, amelyekben, mint diákot minősítik tanárai, és azokba is, amelyekben már ő, mint egyetemi professzor, vizsgáztatja tanítványait. Az orvos egykori szülőháza ma emlékmúzeum Budán, hamvait is ott őrzik. Aki pedig kíváncsi arra, hogy más műfajokban hogyan idézik meg a tudóst, ajánljuk a Fővárosi Operettszínház előadását.

„A tudomány története a tudomány maga”
Goethe szavai jutottak eszembe, amikor Szima Viktória arról mesélt, hogy egy véletlenszerű felfedezés valójában nem szükségszerűen véletlen: „szükség van hozzá a kutatóknak arra a képességére is, hogy a kísérleteik vagy megfigyeléseik során a véletlenül előforduló szokatlan jelenségben felismerjék az újat és jelentőset.” 
Az egyik legismertebb példa a véletlenszerű felfedezésre Alexander Flemingé. 1928-ban egy nap meglátta, hogy az egyik félredobott Petri-csészében egy sajátos penész képződött, ami minden baktériumot elpusztított maga körül. Amikor sikerült előállítania a penészt magát, arra lett figyelmes, hogy az egy erős antibiotikumot – penicillint – tartalmaz. A penicillinnek és más antibiotikumoknak köszönhetően a fertőző betegségek halálozási rátája mára a huszadára esett vissza az 1900-as évekhez képest – idézte a szakember. 
Egy orvosi portál, a Medscape összegyűjtötte azokat a meg nem értett zseniket, akik hiába ismerték fel anno egy-egy betegség okozóját vagy éppen gyógymódját, felfedezéseiket a nagyközönség határtalan kétkedéssel fogadta kitörő öröm helyett. Ilyen volt például Peyton Rous. Hogy a rákos megbetegedést vírus is okozhatja, sokáig teljesen elképzelhetetlen volt a kutatók körében. 1911-ben hiába vetette fel Rous a később róla elnevezett Rous szarkómavírus létezését, egyenesen ostobának titulálták, pedig kísérleteivel madarakon sikerült bizonyítania elméletét. Rous annyira megsértődött azon, hogy kerek húsz évig nem volt hajlandó sem a rákkal, sem vírusokkal foglalkozni. Az 1960-as években aztán két amerikai biológus igazolta az elméletét. Szerencsére Rous ekkor még élt, és 1966-ban – 55 év után – át tudta venni a Nobel-díját. Az inkubátor hasznosságát szintén kétségbe vonták megjelenésekor – nem Európában, hiszen ott már a 19. század vége óta használják az újszülöttek segítésére. A koraszülött babák nagyon sokat köszönhetnek a férfinak, aki meglátva a francia Tarnier szülészorvos inkubátorát, elkezdte továbbgondolni a találmányt. Martin Couney hazájában, Amerikában ez nem ment könnyen, de nem adta fel. Coney Island-en, a vidámparkban bérelt magának egy helyiséget, ahol elhelyezett egy inkubátort, és 25 cent ellenében bárki megnézhette a benne fekvő babát. Természetesen ez nem valami morbid üzlet volt, amiből Couney hasznot akart húzni, hiszen a bevételt a kicsik kezelésére ajánlotta fel. Hihetetlen módon 1903 és 1940 között működött ez a „látványosság”, az amerikai kórházak pedig csak ezután vezették be az inkubátorok használatát. 

Foghúzás és röntgen 
1844-ben egy Horace Wells nevű fogorvos éppen egy kémikus előadásán vett részt, mikor is egy ott tartózkodó férfi elájult a belélegzett dinitrogén-oxidtól. Ez idő alatt a férfi nem reagált a környezetére és fájdalmat sem érzett, noha megütötte magát. Mikor magához tért, jól volt. Másnap Wells maga is dinitrogén-oxidot lélegzett be – szándékosan persze –, és rávette egy kollégáját, hogy húzza ki a fogát. Felfedezésének köszönhetően a legtöbb orvosi beavatkozás ma már fájdalommentes. A fogászaton is gyakori a röntgen, ami pedig Wilhelm Conrad Röntgenről kapta a nevét. A tudós, aki véletlenül fedezte fel a sugarak hatását, 1901-ben elsőként kapott fizikai Nobel-díjat.
A genetika egyik úttörője Gregor Mendel volt, ám kortársai annyit láttak, hogy felesleges dolgokon gondolkodik, a brünni Ágoston-rendi monostor apátjaként a kiskertjét túrja, és kutatásai nem érdemelnek figyelmet. Pedig pont a borsók keresztezésével végzett kísérleteivel dolgozta ki a Mendel-féle öröklődési törvényeket. Aztán hiába publikálta, a kutya sem értette. Másfél évtizednek kellett eltelnie Mendel halála után ahhoz, hogy egyáltalán valakinek szemet szúrjon, micsoda kincset hagyott hátra.
Dózsa-Kádár Dóra


Cikkajánló


Az indiánok főtt tujalevelétől az aszkorbin-savig – kis C-vitamin-t... Gyógyhír Magazin
„Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi.” Gyógyhír Magazin
Okosóra – egészséges? Az okosóra és én Gyógyhír Magazin
„De nehéz az iskolatáska…” Gyógyhír Magazin
Segítség a szuperbaktériumok ellen Gyógyhír Magazin
A szülés után megváltozik az anyák agyi struktúrája Gyógyhír Magazin

Rovatok

A Gyógyhír Magazin megkérdezte Állatgyógyászat Allergia Alternatív terápiák Alvászavar Betegellátás, kórházak Betegjogok Betegségek tünetei Bőrvédelem, a bőr tünetei Cukorbetegség Daganatos betegségek Egészség - gazdaság Egészség-Tudomány Egészséges életmód, egészséges táplálkozás Egyéb Emésztőszervi betegségek Epebetegségek Étrendkiegészítők Étrendkiegészítők, vitaminok, ásványi anyagok Fájdalom, fájdalomcsillapítás Fejfájás Felsőlégúti megbetegedések, influenza Férfiak egészségügyi problémái Fertőző betegségek, járványok Fogyókúra Fül-orr-gégészet Genetika Gyermekellátás - gyermekgyógyászat Gyermekvállalás, gyermeknevelés Gyógyfürdők, strandok Gyógykonyha receptek Gyógynövények a gyógyításban Haj-bajok Hatósági hírek, figyelmeztetések Hormonális megbetegedések Ideggyógyászati megbetegedések Idősothonok Interjú Intim higiénia Kullancsok Lelki problémák, pszichiátriai betegségek Logopédia Magánegészségügy Magas vérnyomás Májbetegségek Meddőség Mobilapplikációk Mozgásszervi betegségek Nemibetegségek Neurológiai betegségek Nők egészségügyi problémái Nyaki- és gerincproblémák Olvasóink receptjei Önsegélyező- és egészségpénztárak PR cikkek Pszichiátria Pszichológia Sebkezelés, sérülések Száj- és fogászati megbetegedések Szemészet Szex, szerelem, család Szív- és érrendszeri betegségek Táplálkozási tanácsok Tesztek Tüdő- és légúti betegségek Tudomány Változó kor Védőoltások Vérszegénység, vashiány Vese- és húgyúti betegségek Visszérproblémák


adatvédelmi nyilatkozat   |   jognyilatkozat   |   elérhetőségeink   |   médiumajánlat

Weboldal üzemletetés: Iwebs


6457143 látogatónk volt eddig