A vashiányról van szó, ami legfőképp a menopauza előtt álló vagy várandós nőket érinti, de az ötévesnél fiatalabb gyerekeknél is gyakori. A vas fontos szerepet játszik számos életfunkcióban: legismertebb az oxigénszállító feladata a vörösvértestek révén, és ezen kívül részt vesz a dns-szintézisben és az energiatermelésben is. Nagyban hozzájárul a szív, az izmok, az immunrendszer megfelelő működéséhez. Mivel fontos eleme a központi idegrendszer energiaellátását szabályozó fehérjéknek, az agy működésében, fejlődésében és a kognitív képességek kialakulásában is fontos szerepet játszik.

Lehet, hogy Önnek is vashiánya van? 
A vashiány még mindig kevés figyelmet kap ahhoz képest, hogy milyen sok embert érint, és milyen problémákat okozhat. Sok ember nincs is tisztában azzal, hogy egészségi állapota esetleges romlása hátterében vashiány is állhat. Európában a nők 33, a várandós nők 77, a gyerekeknek pedig 58 százaléka vashiányos a WHO adatai szerint. (Mivel a vashiányos állapotról nem állnak rendelkezésre pontos információk, az értékeket a vérszegénységre vonatkozó adatokból becsülik, a WHO-nál elérhető legutolsó ilyen adatok még a 2000-es évek elejéről származnak.)

Foglalkozni kell vele!
Sokan nem ismerik fel a jellegzetes tüneteket, mint a kimerültség/fáradékonyság, hallásromlás, hajhullás, repedezett, foltos körmök, sápadtság, vérzékenység, ingerlékenység, memóriazavarok... stb. A vashiány tünetei eltérhetnek az egyes embereknél, de általánosan elmondható, hogy ha kevés vas áll a szervezetünk rendelkezésére, akkor egészében romlik az egészségi állapotunk. Gyakrabban tapasztalhatunk magunkon szédülést, ájulást, gyakoribbak a gyulladások a szervezeten belül, gyerekeknél számottevően befolyásolhatja a kognitív és mozgásszervi fejlődést. A kisgyerekkori súlyosabb vashiány vérszegénységhez vezet. 
Ballai Vince

Gyógyhír Magazin