Okok
Ez utóbbi tény abból is következik, hogy a betegségre hajlamosító tényezők között – más faktorok, például a genetikai háttér mellett – 
a fejlett országokra jellemző előzményeket találunk: a sok üléssel vagy állással járó munkát, vagy például a túlsúlyt. Sokatmondó például, hogy a túlsúlyosaknál kétszer akkora eséllyel jelentkezik a betegség, mint a normál testsúlyúak körében.
És hogy mi okozza a visszérbetegségeket? Alapvetően az, hogy a visszerekben megnövekszik a nyomás, ami ha tartós állapot marad, akkor a vénabillentyűk először nem képesek megfelelően ellátni a feladatukat, majd elpusztulnak. Így a visszerekben állandóan pang a vér, majd az erek kitágulnak. Fontos viszont tudni, testünkben felületes és mélyvénás rendszer is működik. Előbbi erei szabad szemmel is láthatók (ha kitágulnak, akkor beszél a köznyelv visszerességről), utóbbiak pedig nem. Vagyis a páciens esetleg csak a tüneteket észleli, anélkül, hogy tudná, mi okozza ezeket.

Megelőzés
Az optimális testsúly elérésével, aktív életmóddal, rendszeres sporttal sokat tehetünk vénáink egészségéért. Ha családunkban korábban már előfordult vénás betegség, kérjük kezelőorvosunk tanácsát a prevencióhoz. Gyanú esetén is forduljunk szakemberhez: például ha a fájdalom állandósul, vagy a boka körüli bőr barnás színű, kemény tapintású lesz, mindenképp segítségre szorulunk ahhoz, hogy a még súlyosabb szövődményeket elkerüljük. És azt se feledjük: léteznek olyan igazolt hatású készítmények, amelyeket kifejezetten a visszérpanaszok megelőzésére, illetve a meglévő állapot enyhítésére fejlesztettek ki.

Számok
Kezdjük néhány statisztikai adattal: a krónikus vénás elégtelenség felmérések szerint Európában kb. minden negyedik felnőttet érinti. Magyarország a maga kerek 27%-os előfordulási arányával a középmezőnyhöz tartozik, vagyis nálunk jobb a helyzet, mint a hajdani Csehszlovákia területén (37%), de rosszabb, mint Németországban (21%).  Az Amerikai Egyesült Államokban a férfiak 17, míg a nők 40%-a érintett; beszédes adat, hogy a betegség kezelésére fordított összeg az USA összes egészségügyi kiadásainak 2%-át emészti fel. Ugyanebből az adatsorból ismert az az információ, hogy Amerikában a krónikus vénás elégtelenségben szenvedő betegek mintegy 2,7%-ánál alakul ki a betegség egyik legsúlyosabb szövődménye, a  vénás fekély, amely ráadásul a páciensek 40%-a esetében a kezelés ellenére később megint kiújul. Alapvetően a fejlett világ problémájáról van szó: a gazdaságilag elmaradottabb országokban jelentősen alacsonyabb esetszámokat regisztrálnak.
Pap György

Gyógyhír Magazin