Gyógyhír Magazin 2020-02-04

Mit keres a koffein a fájdalomcsillapítóban?


A koffein a legelterjedtebb, világszerte legálisan alkalmazható pszichoaktív drog. Sehol sem tiltják, sok helyen inkább javallják, az emberek többsége leginkább kávé vagy tea formájában fogyasztja. Sokan nem is tudják, hogy több, vény nélkül kapható fájdalomcsillapító szer hatóanyagaként is találkozhatunk vele.



Akoffein leginkább a fent taglalt élénkítő hatásáról ismert, és noha fájdalomcsillapítóként is megállja a helyét, ezt a hatását sokáig figyelmen kívül hagyták.

Az utóbbi évtizedekben azonban számos kutatás igyekezett feltárni fájdalomérzetre kifejtett összetett hatásmechanizmusát is, aminek lényege az idegsejtek közötti információátvitel blokkolása. Mivel a koffeinnek nagyon hasonló a felépítése az információ –így a fájdalomérzet – továbbításában fontos szerepet játszó adenozinéhoz, képes csatlakozni az ezt fogadó idegi receptorokhoz, ezzel gátolva a fájdalom-
érzet átvitelét, bár nem mindenkinél azonos mértékben. Egyes kutatások arra utalnak, hogy genetikai jellegzetességeik alapján az egyes emberek szervezete eltérő módon reagál a koffeinre. 

Mellékhatóanyagként hatásos
A fájdalomcsillapításban azért is irányul rá kitüntetett figyelem, mert nem változtatja meg a dopaminszintet, így nem alakul ki olyan jellegű függés, mint más adenozinblokkolók, például a kokain esetében. A koffeint azonban mint fájdalomcsillapítót ritkán használják csak magában, inkább mellékhatóanyagként szokták alkalmazni más fájdalomcsillapítókat kiegészítve. 

Hogy mellékhatóanyagként miért képes javítani a fájdalomcsillapító hatást, arra több elmélet is van. Kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy segíti a fő hatóanyagot abban, hogy gyorsabban terjedjen szét a véráramban, esetleg lelassítja kiürülését a vérből. Egyesek szerint egyszerűen csak általános kedélyjavító hatása miatt érzi magát jobban az a páciens, aki ilyen fájdalomcsillapítót használ. 

A túladagolást el kell kerülni
A kutatások mindenesetre kimutatták, hogy kis adag (100-130 mg) koffein hozzáadása ugyan kismértékű, de statisztikailag számottevő pozitív hatást eredményez a fájdalomcsillapításban egy sor probléma – fejfájás, migrén, fogműtétek, illetve szülés utáni fájdalom – esetében. 
Túladagolása rejthet magában kockázatokat, de a tablettákban általában 100 milligramm alatt marad a mennyisége, miközben napi szinten 300-500 milligramm a tolerálható mennyiség, ami három-négy, két és fél deciliteres bögre kávénak felel meg, vagyis jó, ha odafigyelünk, amikor kávézunk és fájdalmat is csillapítunk egyszerre.

A koffein története 
Állítólag egy Khaldi nevű abbesszínai kecskepásztor fedezte fel Kr.u. 850 körül, hogy a koffein többek között energetizál, növeli az éberséget, a javítja a figyelmet és a reakcióidőt, illetve enyhíti a fáradtságot, és javít a fizikai teljesítményen a rövidtávú memórián és a kognitív képességeken is. A koffeintartalmú italok, mint a tea vagy a kávé, az arab világ közvetítésével terjedtek el Európában a 18-19. század során. 1819-ben azonosította és különítette el magát a vegyületet Friedlieb Ferdinand Runge német kémikus – egy marék kávébabból, amit egyenesen Johann Wolfgang von Goethétől, a nagy német írótól, költőtől kapott ajándékba.

Ballai Vince


Cikkajánló


Kezelje természetesen! Gyógyhír Magazin
Így enyhítették a fájdalmat elődeink Gyógyhír Magazin
Mit kezdhetünk a fájdalommal? Gyógyhír Magazin
A fájdalommentes mindennapokért Gyógyhír Magazin
Amikor fáj... Gyógyhír Magazin
Mozogni – fájdalom nélkül Gyógyhír Magazin

Rovatok

A Gyógyhír Magazin megkérdezte Állatgyógyászat Allergia Alternatív terápiák Alvászavar Betegellátás, kórházak Betegjogok Betegségek tünetei Bőrvédelem, a bőr tünetei Cukorbetegség Daganatos betegségek Egészség - gazdaság Egészség-Tudomány Egészséges életmód, egészséges táplálkozás Egyéb Emésztőszervi betegségek Epebetegségek Étrendkiegészítők Étrendkiegészítők, vitaminok, ásványi anyagok Fájdalom, fájdalomcsillapítás Fejfájás Felsőlégúti megbetegedések, influenza Férfiak egészségügyi problémái Fertőző betegségek, járványok Fogyókúra Fül-orr-gégészet Genetika Gyermekellátás - gyermekgyógyászat Gyermekvállalás, gyermeknevelés Gyógyfürdők, strandok Gyógykonyha receptek Gyógynövények a gyógyításban Haj-bajok Hatósági hírek, figyelmeztetések Hormonális megbetegedések Ideggyógyászati megbetegedések Idősothonok Interjú Intim higiénia Kullancsok Lelki problémák, pszichiátriai betegségek Logopédia Magánegészségügy Magas vérnyomás Májbetegségek Meddőség Mobilapplikációk Mozgásszervi betegségek Nemibetegségek Neurológiai betegségek Nők egészségügyi problémái Nyaki- és gerincproblémák Olvasóink receptjei Önsegélyező- és egészségpénztárak PR cikkek Pszichiátria Pszichológia Sebkezelés, sérülések Száj- és fogászati megbetegedések Szemészet Szex, szerelem, család Szív- és érrendszeri betegségek Táplálkozási tanácsok Tesztek Tüdő- és légúti betegségek Tudomány Változó kor Védőoltások Vérszegénység, vashiány Vese- és húgyúti betegségek Visszérproblémák


Adatvédelmi nyilatkozat   |   Jognyilatkozat   |   Elérhetőségeink   |   Médiumajánlat   |   Gyógypedagógus állások

Weboldal üzemletetés: Iwebs


6808037 látogatónk volt eddig