Fáradékony és kimerült mostanában? Könnyen elképzelhető, hogy nem visz be elegendő vasat a szervezetébe. Egy egyszerű vérvétellel könnyen meg lehet állapítani. Egy felnőtt ember átlagos vasszükséglete napi 10-15 mg közé esik, ez azonban számos esetben, például várandósság, serdülőkor vagy élsportolók esetében fokozódik.

Vashiány esetén romlik átlagos egészségügyi állapotunk. Fáradtabbak vagyunk, nem jó a közérzetünk, kevesebb az energiánk, rosszabb a koncentrációkészségünk, töredeznek a körmeink, akár menstruációs zavar vagy hajhullás is felléphet.

Vasat a szervezetünk nem képes előállítani, ezért külső forrásból kell pótolnunk. Mivel a vas felszívódása és biohasznosulása elég rossz, a vérbe csak a táplálékban található vasmennyiség töredéke kerül be. Jelentős vasforrás a vörös hús, a máj, a tojás, a hüvelyesek, a cékla, a spenót és a vörös szőlő. Azonban jó tudni, hogy a növényekben található vas sokkal kevésbé szívódik fel, mint az állati, ezért a húsmentes étrendet követőknek mindenképpen szükséges a vaspótlásról gondoskodniuk. Szerencsére ez az elem étrend-kiegészítőkkel vagy súlyosabb hiány esetén gyógyszerrel is hatékonyan pótolható. Segíti a vas felszívódását a C-, B₁-, B₂-, B₆- és B₁₂-vitamin, a cink valamint a réz, ezért javasolt őket kombinálva szedni.

A B-vitamin szerepe 
A B-vitaminok mindamellett, hogy segítik a vas felszívódását, kiemelten fontos szerepet játszanak a vérképzésben, a megfelelő idegi ingerületátvitel biztosításában és a zsírsavak metabolizmusában. Vízben oldódó vitaminok, ezért szervezetünk csak kis mennyiségben tudja tárolni. Túladagolás ritkán lép fel, mert a vizelettel ürülnek. Kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás mellett ritkán lép fel B-vitamin-hiány. Azonban a szélsőséges diéták, túlzott alkoholfogyasztás vagy emésztőrendszeri betegségek esetén kialakuló hiányállapot komoly gondot tud okozni.

A B₁-vitamin, vagy tiamin hiányában károsodik a szénhidrát-anyagcsere, idegrendszeri, illetve szívproblémák léphetnek fel.A B₂-vitamin, azaz riboflavin hatással van a szaporodásra, a növekedésre, a haj, bőr, köröm és nyálkahártya állapotára, valamint a fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcserére.
A B₆-vitamin, vagy más néven piridoxin fontos koenzimek kiindulási alapja, melyek kulcsszerepet játszanak a fehérje-, zsír- és szénhidrát-anyagcserében. Szükséges az emésztő-, ideg-, és immunrendszer megfelelő működéséhez, továbbá a hemoglobin szintéziséhez.
A B₁₂-vitamin, vagyis cianokobalamin, nélkülözhetetlen többek között az idegszövetek egészségéhez, az agy megfelelő működéséhez és a vörös vérsejtek termelődéséhez.

dr. Zahorán Éva • szakgyógyszerész

Gyógyhír Magazin