A Dohányzásmentes Világnap minden évben más-más témára fókuszál. 2021-ben nemcsak május 31-én, de egész évben a leszokás a cél. A dohányzás világszerte hatmillió ember halálát okozza évente, közülük mintegy egymillióan a passzív dohányzás áldozatai. A WHO becslése szerint óvintézkedések hiányában ez az érték tovább emelkedik majd, 2030-ra a halálesetek száma elérheti a nyolcmilliót. 

Ezt kerülheti el, ha cigaretta nélkül él
Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik. A legismertebb a szén-monoxid, ami csökkenti az egyes szövetek oxigénellátottságát, s ezáltal növeli az érelváltozások, az érelmeszesedés, a vérrögképződés, a szívinfarktus és stroke kockázatát. COPD (a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével járó betegség), asztma, cukorbaj, immungyengeség és látászavarok ugyancsak nagyobb eséllyel alakulnak ki a dohányzók körében. Az égő dohány 43 rákkeltő anyagot tartalmaz, ezért minden elszívott szál cigaretta jelentősen növeli a daganatos sejtek megjelenésének esélyét. Mindezeken túl esztétikai okokból is érdemes a füstmentes élet mellett dönteni, így megakadályozható a bőr korai öregedése, a fogak besárgulása és a rossz lehelet. Mivel a nikotin függőséget kiváltó hatása erősebb, mint a kokainé vagy a heroiné, a leszokáshoz érdemes szakember segítségét kérni. 

A leszokás kedvező hatásai rövid és hosszú távon

• 20 perc múlva a dohányzás miatt megemelkedett pulzusszám normalizálódik 
• 12 órán belül helyreáll a vér szén-monoxid szintje 
•  2–12 héten belül javul a vérkeringés, megnövekszik a tüdőkapacitás 
• 1–9 héten belül csökken a köhögés és a nehézlégzés 
• 5–15 éven belül a stroke kockázata arra a szintre csökken, mint azok körében, akik nem dohányoztak
• 10 éven belül a tüdőrák miatti elhalálozás aránya felére csökken a dohányosokhoz képest 
• 15 éven belül a szívbetegség kockázata megegyezik azokéval, akik nem dohányoztak

A mentális közérzet is javul
A brit népegészségügyi szolgálat, a Public Health England (PHE) nemrégiben közzétett adatai szerint a dohányosok mentális közérzete is rosszabb, mint a nemdohányzóké. Az Egyesült Királyságban végzett felmérés alapján a dohányosok minden, a jó közérzetre vonatkozó mutatóban gyengébbnek bizonyultak, mint a lakosság egésze. 2019 és 2020 között a szorongás és a boldogtalanság is nagyobb arányban nőtt a dohányosok körében a teljes lakossághoz képest. Ezzel párhuzamosan az elemzés megállapította, hogy a cigarettát elhagyók mentális egészsége javul. A kedvező hatás már hat héten belül megmutatkozik, és még évekkel a leszokás után is fennmarad. Becslések szerint a füstmentes életmód hangulatjavító hatása egyenértékű az anti-
depresszánsok szedésével.

Dohányzás a számok tükrében

• A dohányzás minden negyedik másodpercben egy ember halálát okozza világszerte. 
• A passzív dohányzás évente egymillió ember haláláért felelős. 
• A dohányzás globálisan 1,2 millió ember tüdőrákos halálozásához vezet évente. A dohányosoknál 22-szer nagyobb esélye van a tüdőrák kialakulásának, mint a nemdohányzók körében. 
• 2016-ban világszerte 251 millió ember szenvedett COPD megbetegedésben, amelynek kialakulásáért elsősorban a dohányzás felelős. 
• A WHO becslései alapján a világon 235 millió ember szenved asztmában. A betegség kifejlődésében a dohányzás és a dohányfüst belélegzése a legfőbb tényező. 

A koronavírus-járvány sokakat ösztönzött leszokásra
Ha lehet, a cigarettáról való leszokás most fontosabb, mint valaha, a dohányosoknál ugyanis nagyobb valószínűséggel alakul ki súlyos lefolyású Covid–19 betegség, mint a füstmentesen élőknél. Felmérések szerint a járvány kettős hatást gyakorol a dohányzáshoz való viszonyulásra. A PHE „Mentális egészség a pandémiában” című tanulmánya például kimutatta, hogy Nagy-Britanniában a korlátozó intézkedések bevezetése óta a dohányosok egy része több cigarettát szív, hogy megbirkózzon a világjárvány okozta stresszel. Ugyanakkor az angliai dohányzásellenes szervezet, az Action on Smoking and Health (ASH) és a University College London (UCL) közös felmérése szerint a koronavírus-járvány kitörése óta több mint egymillió ember tette le a cigarettát az Egyesült Királyságban. Érdekes, hogy a16 és 49 év közöttiek ezen a téren jóval eredményesebbnek bizonyultak, mint az 50 év felettiek, pedig az idősebb korosztályt jobban veszélyezteti a betegség, mint a fiatalokat.

Szerdahelyi Krisztina

Gyógyhír Magazin