Terhesség
Várandósság idején jelentősen megnő a vörösvérsejt-termelés, és a magzat fejlődéséhez, a méhlepény megfelelő ellátásához is a szokásosnál több vasra van szükség. A terhesség alatti vashiány növeli a csecsemőhalandóság, a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát.

Súlyos menstruációs vérzés ( menorrhagia)
A szabályos időközönként jelentkező, ciklust tartó, de az átlagosnál bővebb mennyiségű (több mint 80 ml) vérzés a reproduktív korú nők 9–14 százalékát érinti. A betegség korlátozza a napi életvitelt, rontja az életminőséget, és súlyos vashiányos állapothoz vezethet. 

Gyakori véradás
A gyakori véradók 25–35 százalékánál jelentkezik vashiány. Egy 2425 véradóval végzett vizsgálat szerint vaspótlás nélkül a donorok kétharmadának vasszintje még 24 hét után is alacsonyabb volt a szükségesnél. 

Daganatos betegségek
A legtöbb ráktípus esetében a betegek 29–46 százalékánál kimutatható a vashiány. A fő ok a krónikus betegség, illetve a kemoterápia által kiváltott vérszegénység. A daganat nyomán fellépő étvágytalanság tovább súlyosbíthatja a helyzetet. A vastagbélrákos pácienseknél ennél is nagyobb arányban (60%) mutatkozik vaselégtelenség, amit a betegséggel járó krónikus vérveszteség idéz elő. 

Gyomor-bélrendszeri rendellenességek, műtétek
Egyes gyomor-bélrendszeri betegségeknél (például cöliákia, fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-betegség), valamint bizonyos gyomor-bélrendszeri sebészeti beavatkozásokat követően fokozott a vashiány kockázata – főként az étrendi korlátozások, illetve a műtéttel járó vérveszteség miatt. 

Szívelégtelenség
A krónikus szívelégtelenségben szenvedők nagyjából 60 százalékát érinti a vashiány. Az okok között említhetjük a rossz táplálkozást, a felszívódás zavarait, a vaskészletek hibás mozgósítását. Mivel a véralvadásgátlók a gyomor-bél traktusban vérveszteséget okozhatnak, használatuk tovább csökkentheti a szervezet vasszintjét.

Szerdahelyi Krisztina

Gyógyhír Magazin