Augusztustól októberig terjed az allergiában szenvedők számára az egyik legnehezebben elviselhető időszak, hiszen ekkor egyszerre két erősen allergén növény is virágzik: a parlagfű és a fekete üröm. Bárhogyan is nevezzük a tüneteket – szénanátha, allergia, virágpor-allergia – a lényeg ugyanaz: a füvek, fák, gyomok virágpora okozza – magyarázta lapunknak prof. Nékám Kristóf, a Magyar Allergia Szövetség elnöke. 

A száraz, meleg idő ráadásul még minimális pollentermelés mellett is felerősítheti a tüneteket, például az orrnyálkahártya gyulladását, illetve intenzívebbé válnak az alsó légutakat irritáló környezetszennyező hatások is.

Az elmúlt öt évben a felmérések szerint megduplázódott az allergiások száma, és ma már a lakosság 30-40 százaléka produkál allergiás tüneteket. Magyarországon a parlagfű-allergiások aránya a teljes lakosság körében 20 százalék felett van, évente 3-4 százalékkal nő a betegek száma, és már elérheti a kétmilliót is.

Szigorítani kellene az ellenőrzéseket
Évente 40-50 milliárd forintot költ a lakosság allergiagyógyszerekre, az orvosi ellátás is legalább ennyibe kerül – tette közzé a ParlagfűPollen No Egyesület (PPNE). A civil szervezet szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy a levegőben lévő pollen mennyisége nem csökken, a parlagfüves területek közelében egy köbméter levegőben eléri akár az ezer darabot is az orvosilag elfogadott harminccal szemben. 

A parlagfűre érzékeny allergiások évek óta több hónapon át szenvednek, mert a gyom augusztus elejétől a fagyok beálltáig virágzik a földeken. Szakemberek szerint szigorítani kellene az ellenőrzéseket, mert a parlagfűvel szennyezett területeknek csak kevesebb mint 1 százalékát találják meg, és még ezeken a helyeken sem biztos, hogy elindul a közérdekű védekezés. 

Mi áll az allergia hátterében?
Az allergia hátterében az allergének által a szervezetben kiváltott bonyolult immunológiai láncreakció áll. Az allergén a szervezetbe jutva aktiválja természetes védekező mechanizmusunkat, ami veszélyes anyagként, kórokozóként ismeri fel az idegen részecskét és elkezd harcolni ellene. Eközben hírvivő anyagok szabadulnak fel, melyek viszketést, duzzanatot, vörösödést vagy tüsszögést váltanak ki. Ezt a hiperreaktivitást nagyon sokféle allergén kiválthatja, mint például pollen, penészspóra, poratka, madártoll, állatszőr, étel, gyógyszer vagy rovarürülék is.

Milyen következményekkel járhat?

Jelentkezhet alvászavar, általános vagy mentális fáradtság, szorongás és fokozott depresszióhajlam. Hatással van az életminőségre, a munkára, a tanulásra, a sportteljesítményre. Romlik az ízérzékelés és a szaglás is, és mindezeken túl szövődményként kialakulhat asztma, középfül-, orr- vagy arcüreggyulladás is.

Praktikus tanácsok az allergiával küzdőknek:

Figyeljük a pollennaptárt, készüljünk fel időben! Jó, ha van nálunk orrspray, szemcsepp és papírzsebkendő. Sőt, akár nedves kendőt is bekészíthetünk a táskánkba, amivel felfrissíthetjük arcunkat, kezünket, és amivel például a szemüvegünkről, napszemüvegünkről vagy mobilunkról is időnként letörölhetjük a polleneket. Az allergiára jótékony hatással lehet a szauna, a termálvíz és a sókamra, hiszen mindegyik a légutakat tisztítja. A nagyobb sótartalmú termálvíz fölött lebegő pára hasonló a tengeri levegőhöz, ami az apró sórészecskék által a légutakban megköti a lerakódott szennyeződést és polleneket. 

Dózsa-Kádár Dóra

Gyógyhír Magazin