2000-ben a Párizsi Charta február 4-ét a Rák Világnapjává nyilvánította. A cél, hogy a rák ellen folytatott küzdelem eszméjét globálisan népszerűsítsék, és eloszlassák a tévhiteket a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021. szeptemberben közzétett összesítése szerint a rákos halálesetek közel egyharmada összefüggésbe hozható az életmódbeli tényezőkkel: a dohányzás, a magas testtömegindex, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a kevés testmozgás mind hozzájárulnak a betegség kialakulásához. Emellett a rákot okozó fertőzések, például a hepatitis és a humán papillomavírus (HPV) az alacsony és közepes jövedelmű országokban a daganatos megbetegedések mintegy 30 százalékáért felelősek. 

Különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban gyakori a késői stádiumú felismerés, valamint a diagnózishoz és a kezeléshez való hozzáférés hiánya. A jelentések szerint a magas jövedelmű országok több mint 90 százalékában áll rendelkezésre átfogó kezelés, ez az arány az alacsony jövedelmű országok esetében kevesebb mint 15 százalék. 

Nincs idő a késlekedésre
A Global Cancer Observatory jelentése alapján 2020-ban 19,3 millió rákos esetet diagnosztizáltak világszerte. Az előrejelzések szerint 2040-re 32,2 millióra növekedhet az új megbetegedések száma, ami több mint 50 százalékkal meghaladja a 2020-as adatokat. 

A legnagyobb relatív növekedés az alacsony humán fejlettségi mutatóval rendelkező országokban várható. 
Szintén beszédes adat, hogy az Európa Unióban minden kilencedik másodpercben diagnosztizálnak új daganatos esetet. A Svéd Egészséggazdaságtani Intézet becslése szerint 1995 óta egymillióval nőtt a rákos megbetegedések száma Európában, és ha minden így megy tovább, húsz év múlva 775 ezerrel növekszik ez a szám. 

Az európai rákhelyzet 1995 és 2018 közti alakulását vizsgáló svéd jelentésből az is kiderül, hogy ez idő alatt 20 százalékkal nőtt a rákban elhunytak aránya, vagyis Európában már minden negyedik halálesetért valamilyen daganatos betegség a felelős.

A helyzet további romlása várható
Ez elsősorban a társadalom elöregedésével magyarázható, hiszen a rák a 40 évnél idősebbeket fenyegeti leginkább, különösen a 65–75 éveseket, akikből egyre többen élnek Európában. Tovább rontja a helyzetet, hogy a legtöbb európai országban gyakoribbá vált az elhízás, az alkoholfogyasztás és az egészségtelen napozás az utóbbi évtizedekben. 

Ugyanakkor jó hír, hogy 65 év alatt egyre többen élik túl a betegséget, ezért sem nő úgy a halálozások száma, mint a megbetegedéseké. Ezzel együtt az elöregedéssel számolva a következő húsz évben is romlani fog a helyzet, hacsak nem sikerül javítani a megelőzésen és az ellátás minőségén.

Mi a helyzet Magyarországon?
Magyar szempontból különösen aggasztó, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek standardizált halálozási rátája hazánkban messze a legmagasabb az Európai Unióban (342 haláleset/100 ezer lakos), és a negyedik legmagasabb a világon. (Összehasonlításként: az uniós átlag 257/100 ezer.)

A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (International Agency for Research on Cancer, IARC) adatai szerint 2020-ban közel 67 ezer új rákos esetet diagnosztizáltak Magyarországon, és mintegy 33 ezer ember hunyt el a betegség következtében. 
Hazánkban a vezető ráktípus a tüdőrák (15,4%), ezt követi a vastag- és végbéldaganat (14,6%), az emlőrák (11,3%), a prosztatarák (9,3%), a húgyhólyagrák (4,8%), míg az összes többi daganattípus az esetek 44,5 százalékát teszi ki. A tüdőrák halálozási rátája a legmagasabb (27,1%), ezt követi a bélrák (9,7%) és a hasnyálmirigyrák (7,1%).

A leggyakoribb daganattípusok Magyarországon nemek szerinti megoszlásban 2020-ban 
(az új rákos esetek számát tekintve - Forrás: IARC)

Nők
1. Emlődaganat (22,8%)
2. Tüdőrák (13,5%)
3. Vastag- és végbélrák (12,9%)
4. Méhnyakrák (5,1%)
5. Hasnyálmirigyrák (3,9%)

Férfiak
1. Prosztatarák (18,5%)
2. Tüdőrák (17,2%)
3. Vastag- és végbélrák (16,3%)
4. Húgyhólyagrák (6,4%)
5. Veserák (3,2%)

A WHO hangsúlyozza, hogy jelenleg a rákos megbetegedések 30-50 százaléka megelőzhető lenne a kockázati tényezők elkerülésével és a kidolgozott rákmegelőzési stratégiák alkalmazásával, a végzetes betegségek számát pedig csökkentené a korai felismerés, valamint a daganatos betegek megfelelő kezelése és gondozása.

Szerdahelyi Krisztina

Gyógyhír Magazin