Tavasszal különösen szélsőséges lehet az időjárás: ilyenkor néhány napon belül hideg- és melegrekordok dőlhetnek meg, esős időszak és kellemes napsütés válthatják egymást. Hazánkban a hidegfront légköri változásai érvényesülnek a leginkább. Ennek fronthatásai alapból is megviselik a szervezetet, az arra érzékenyeknél kifejezetten kellemetlen tünetek is felléphetnek.

A légnyomásváltozás okozza

A frontérzékenység kiváltó oka a légnyomás gyors változása, ami erős terhelést jelent a szervezetnek. Hidegfront esetén csökken a hőmérséklet és a páratartalom, miközben nő a légnyomás – ekkor ízületi és reumás fájdalmak, gyomor-, vese- és epegörcsök, mellkasi panaszok vagy akár asztmás rohamok is jelentkezhetnek. Melegfront érkezésekor nő a páratartalom, csökken a légnyomás és melegszik az idő –  ezekre a szervezet egyből reagál, és emiatt csökkenhet a vérnyomás, illetve migrénes tünetek is tapasztalhatók. A két fronttípus keveredhet, időben egybeeshet, ilyenkor kettős fronthatásról beszélünk, amelyre a hideg- és a melegfrontra érzékenyek szervezete egyaránt reagál. Mindkét frontot fejfájás, levertség, nyugtalanság, ingerlékenység, alvászavarok kísérhetik. A fájdalom és az egyéb tünetek sokszor már az időjárás-változást megelőzően érezhetők.

Mi tesz érzékennyé?

A frontérzékenység a civilizációs életmód következtében egyre többeket érint. Bármely életkorban jelentkezhet, mégis nagyobb valószínűséggel fordul elő nőknél, 18 és 44 éves kor között, illetve azoknál az embereknél, akiknek a családi kórtörténetében szerepel ez a tünet.

De mi az oka annak, hogy míg egyesek szinte semmit nem érzékelnek a frontok vonulásából, mások egész életükben szenvednek tőlük? Ha teljes körű válasz nincs is, annyi bizonyos, hogy a háttérben sokszor fiziológiás okok rejtőznek. A szív- és keringési panaszok, az érrendszer betegségei, idegrendszeri problémák, a szénanátha, az asztma, a reuma vagy a krónikus fájdalom növeli a frontérzékenység esélyét. Az állandó stressz és az alvászavarok szintén a hajlamosító tényezők közé tartoznak.

Az is előfordulhat, hogy a korábban sérült, törött testrészekben jelentkezik a fájdalom. Ez ugyancsak a légnyomás és a páratartalom gyors változásával függhet össze: forradások esetén ugyanis a hegszövet állaga, sűrűsége eltér a körülötte lévő, ép szövetekétől, így azok az időjárási tényezők változásaira másként húzódnak össze vagy nyúlnak meg, ami helyi érzékenységet, fájdalmat okozhat.

Így csökkenthetjük a tüneteket

Mivel az egészséges, kipihent szervezetet kevésbé viselik meg a hirtelen légköri változások, frontérzékenység esetén érdemes változtatni az életmódunkon. Az egészséges étrend, a bőséges folyadékfogyasztás, a rendszeres testmozgás, a pihentető alvás, a stimulánsok kerülése és a stresszcsökkentő technikák alkalmazása jó eséllyel segít megelőzni a tüneteket.

Ha mégis jelentkezne a fájdalom, ne halogassuk a csillapítását, a gyötrő érzés ugyanis elvonja a figyelmet a feladatoktól, csökkenti a teljesítőképességet, dekoncentrálttá és ingerlékennyé tesz, ami a munkahelyen vagy családi, baráti körben egyaránt konfliktusokhoz vezethet. Aki tudja magáról, hogy milyen hatással van rá az időjárás-változás, tartson magánál valamilyen vény nélkül kapható fájdalomcsillapítót. Melegfront esetén a simaizomgörcsöket oldó, hidegfrontnál az idegi eredetű fájdalmakat enyhítő készítmények segíthetnek leginkább.

A cikk a Gyógyhír Magazin áprilisi számában jelent meg. Keresse a gyógyszertárakban!

Gyógyhír Magazin