A herpeszvírus különbözõ fajtái más-más helyen okoznak megbetegedéseket a szervezetben. A különbözõ vírusokat az orvosi szakirodalomban egy számmal jelölik (HSV-1, HSV-2 stb.).
A herpeszvírus-1 (HSV-1) által okozott hólyagképzõdéssel járó bõrbetegség a felnõtt lakosságnak csaknem a 80%-át érintette az élete folyamán. A vírussal történõ elsõ találkozás általában gyermekkorban történik. Az elsõ fertõzést követõen a vírus az arcideg dúcaiban inaktív formában jelen van és akkor, ha a szervezet ellenállóképessége bármely okból csökken, a vírusok aktiválódnak. Az ajkakon sûrûn egymás mellett elhelyezkedõ folyadéktartalmú kis hólyagocskák alakulnak ki, ezzel egyidejûleg az ajak nyálkahártyája megvastagszik, égõ-csípõ fájdalom lép fel.
A herpeszvírus-2 (HSV-2) fertõzés esetén a hólyagocskák a nemi szerveken jelennek meg. A fertõzés nemi úton terjed, ezáltal a nemi szervek herpesze nemi betegségnek számít.

A körömgombásodás leggyakoribb formája, mely többnyire a lábujjakat és azon belül a nagylábujjat érinti. Kialakulásakor a körömlemez megvastagszik, megemelkedik, fényvesztett, sárgás-barnán elszíneződött lesz. A fertőzés a köröm szabad szabad széle felől terjed a körömágy felé. A körömlemez rugalmatlanságát elveszíti, így törékennyé válik, ami sokszor körömágygyulladást okoz és benőtt köröm kialakulásához vezethet. Általában nem fáj, de amennyiben bizonyos vastagságot elér, úgy fájdalmat okozva nehezíti a cipőviselést és a járást.