A bulimiás betegre jellemző a kontroll nélküli falás, és az ezt követő önhánytatás. Nem maga a falás okoz neki örömet, hanem az ezt követő hánytatás, amelyet egyfajta megtisztulásként él meg. A beteg naponta akár többször is él ezzel a \" súlycsökkentő\" eszköz-zel, miközben hatalmas veszélynek teszi ki szervezetét. Kiválthat bulimiát depresszió, illetve olyan lelkileg megterhelő élmények, amelyeket a beteg nem tud megfelelően feldolgozni.

Az anorexiás beteg nem reálisan érzékeli a saját testképét. Kövérnek és elhízottnak érzi magát akkor is, ha már csak a csontjai látszanak. Hogyan segíthetjük az anorexiásokat? Hogyan zökkenthetjük vissza őket a valóságba, hogyan téríthetük vissza őket a reális öértékelés útjára?