• 2020. július 10., péntek

Allergia - tények és tévhitek


2017.06.09

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization; WHO) becslése szerint 2050-re bolygónk minden második lakosa szenved majd legalább egyféle allergiában. Valódi világjárványról beszélünk, ezért sem meglepő, hogy bár az átlagember sok helytálló ismerettel rendelkezik a betegségről, ugyanakkor rengeteg mítosz is övezi az allergiát. Az alábbi összeállításban mindkettőre találunk példát.


Allergiáról olyankor beszélünk, amikor szervezetünk védekező mechanizmusa, az immunrendszer túlzott választ ad egy olyan anyagra, ami normális körülmények között semmilyen reakciót nem vált ki testünkből. Ezeket az anyagokat allergéneknek hívják; allergének lehetnek többek között egyes élelmiszerek, gyógy- és vegyszerek, különböző virágporok (pollenek) valamint a penészspórák, atkák, állati szőr, nehézfémek stb. Attól függően, hogy mely szervek érintettek a túlérzékenységben, a tünetek rendkívül változatosak lehetnek a szem szaruhártyájának és a légutak gyulladásától az asztmás szimptómákon át a különböző emésztési zavarokig.

Ön jól tudja?
A téma fontosságát jelzi, hogy nemrég (idén márciusban) a világ egyik legolvasottabb online újságja, az amerikai Huffington Post külön cikkben foglalkozott az allergiával abból a szempontból, hogy mi az, amit általában jól tudnak az emberek a betegségről és mi az, amit általában rosszul. A szakértőnek felkért Christine Rolland, a franciaországi Asztma és Allergia Szövetség igazgatója elmondta például, hogy a közhiedelemmel ellentétben az allergiás esetek száma nem magasabb tavasszal, mint télen. Mégpedig azért, mert – ahogy már szó volt róla – nemcsak a pollenek válthatnak ki túlérzékenységi reakciót, hanem olyan anyagok is, amelyek jelenléte a környezetünkben nem mutat szezonális ingadozást (gondoljunk pl. az állatszőrre). Szintén téves a szakértő szerint az a vélekedés, mely szerint az allergiás esetek száma magasabb vidéken, mint a nagyvárosokban. Rolland magyarázata szerint a helyzet éppen fordítva áll: a városokban ugyanis az allergia többféle előidézője erősíti egymás hatását, így például a légszennyezés súlyosbítja a virágpor által kiváltott tüneteket. Ugyancsak rosszul gondoljuk, hogy a szabadban jobban ki vagyunk téve az allergének hatásának, mint otthon, zárt térben. A valóság ennek pont a fordítottja: zárt helyen ötször-tízszer magasabb lehet az irritáló anyagok koncentrációja. (Mint Rolland elmagyarázza, otthonunk levegőjében magas koncentrációban lehetnek jelen az olyan allergének, amelyek forrásai a különböző tisztítószerek, légfrissítők stb.)

Időskorban is kialakulhat
A szakértő szintén a tévhitek közé sorolja azt a közkeletű elképzelést, mely szerint idős korban már nem fenyeget az allergia kialakulásának veszélye. Rolland felhívja rá a figyelmet, hogy a hatvanéveseknél vagy idősebbeknél is megjelenhet a túlérzékenység valamilyen allergénre. Ráadásul, teszi hozzá, ilyenkor fokozott a veszély, hogy az érintettek tüneteit valamilyen más betegségnek tulajdonítják, így később tárják fel a valós okokat, és kezdik meg a kezelést. Az is veszélyes tévedés, hogy az allergiás tünetek terápia híján sem súlyosbodnak. A szakember szerint a helyzet úgy áll, hogy például az allergia „normális” szimptómáinak tartott orrdugulás, orrfolyás, szemfájás- és viszketés az esetek mintegy harmadában súlyos asztma előszobája lehet, ha nem kezelik.

A kalcium nem használ!
Bár a Huffington Post cikke nem tér ki rá, meg kell még említeni a legendát, amely szerint a kalcium varázslatos ellenszer minden túlérzékenységre. Hely hiányában itt most csak annyit, hogy a kalcium allergia elleni hatásosságáról szóló mítosz valószínűleg az 1890-es évek végén, német nyelvterületen született, és onnan vette át a hazai orvosi gyakorlat. Bár az 1930-as években már kifejlesztették a valóban hatásos allergiagyógyszerek (az antihisztaminok) első generációját, Kelet-Európában – így hazánkban is – addigra már mély meggyőződéssé vált, hogy a kalcium csodaszer. A vita lezárására 2009-ben a tekintélyes orvosi szaklap, az Advances in Clinical and Experimental Medicine külön cikkben foglalkozott a kérdéssel. Végkövetkeztetésük lényege: a kalcium használatát az allergiás esetek kezelésére szakmai szempontból nem lehet alátámasztani, inkább csak egy régi szokás indokolatlan túléléséről van szó.
A környezeti tényezők (az aktív és passzív dohányzástól táplálkozási szokásaink megváltozásáig) nagyban felelősek az allergiás megbetegedések rohamos terjedéséért.

P. Gy.


Gyógyhír Magazin

Cikkajánló


Rettegett szénanátha Gyógyhír Magazin

Vigyázz, kész, csíp! Gyógyhír Magazin

Elég! Számoljuk fel az allergiát! Gyógyhír Magazin

Az adalékanyag-allergiáról Gyógyhír Magazin

Augusztusi allergia Gyógyhír Magazin

Hogyan tudnak „csípni” a növények? Gyógyhír Magazin