-  A sporttal való kapcsolatom nem új, és amikor arra próbáljuk felhívni az emberek figyelmét, hogy mennyire lényeges, hogy egy rosszullétnél hamar ismerjék fel, hogy az a szívükkel van összefüggésben, és a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulni – példákat is a sport területéről veszünk. Ilyen Szívós Márton vízilabdázó esete, aki mérkőzés közben észlelte, hogy fáj a mellkasa. Azonnal szívkatéteres centrumba került, ahol egy felszívódó értágítót helyeztünk be, hat hét múlva már edzett, majd három hónappal később az Európa-bajnokságon az ezüstérmes válogatottban játszott.

-  Nehezen képzelem el, hogy ha valaki rosszul van, nem hasonlóan cselekszik...
-  Pedig így van. Ma Magyarországon átlagosan négy órát várnak az érintettek, míg orvoshoz fordulnak, ha panaszaik vannak. Ugyanez Ausztriában 70 perc. Az idő itt létfontosságú. A szívkatéteres centrum-hálózat megléte, ami ma az ország minden térségében elérhető a nap 24 órájában, óriási dolog. Mégis kivárnak a betegek, ha észlelik a tüneteket. Pedig ha az érintettek időben lépnének, szinte károsodás nélkül vészelnék át az életveszélyes betegséget.
 

-  Mi jut először eszébe, ha azt szót hallja: szív?
-  A nyelvünkben kettős értelme van: orvosi szempontból a szervezetünkben a motor, de a szív egyben a lelket is meghatározza. Bármilyen baj van a szívünkkel – akármelyik értelemben – az az egész szervezetünkre kihat. A szív végzi azt a mindennapi aktivitást, ami centrális, központi szerepéből fakad. Ha baj van vele, megérezzük fizikai és lelki értelemben is.
 

-  Az orvostudomány számos területe közül miért éppen a szívvel akart foglalkozni?
-  A Semmelweis Egyetemen tanultam, negyedéves koromtól a III. Belgyógyászati Klinika koronária őrzőjében dolgoztam a nővérek között, és mint orvostanhallgató rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem. Lenyűgözött ennek a mozgó szervnek a „munkája”. Nagy szerencsém volt azzal, hogy amikor végeztem, az azt követő 25 év a szívgyógyászat fejlődéséről szólt. A pályámat a Heidenbergi egyetemen kezdtem, két évig voltam a kardiológiai klinikán. Sokan mentünk külföldre, és nagy számban hoztuk haza a tudást. Fel sem merült, hogy ne itthon folytassam.
 

-  Ma mi a legfontosabb üzenet?
-  Tartós mellkasi fájdalommal a beteg 15 éve és tavaly is 4 órát várt, mielőtt orvoshoz fordult. Tudom, hogy kell két generáció, mire az egészségtudatos gondolkodás eredményt hoz. De addig is gyorsítanunk kell a folyamatot. Az elmúlt 15 évben 60 százalékkal csökkent a szívinfarktusok miatti halálozások száma, míg akkor évente 15 ezer embert veszítettünk el, ma ez a szám hatezer. De ennyinek sem kellene lennie.

Vincze Kinga

Gyógyhír Magazin