Némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, vérkeringésünk két alapvető értípusban zajlik: az artériákban és a vénákban.
Az artériákban a szív felől áramlik a vér az egyes szervek felé, míg a vénák a szív felé szállítják vissza a vért.
A két értípus több tulajdonságában eltér egymástól, így például a vénákat alkotó szövetekben kevesebb sima izomsejt és rugalmas rost vesz részt. Ennek következtében a vénák tágulékonyak, így nagyobb mennyiségű vért képesek szállítani. Fontos jellemzőjük továbbá, hogy olyan zsebes billentyűk találhatók bennük, amelyek azt szolgálják, hogy a vér csak egy irányba áramolhasson a vénákban.

 
Jellegzetes tünetek
A vénák akkor tudják megfelelően ellátni a feladatukat, ha faluk rugalmas, ép, a vénabillentyűk nem engedik helytelen irányba áramlani a vért, és az ereket körülölelő izmok is segítenek jó helyre pumpálni a nélkülözhetetlen testnedvet.  Ha ezt a funkciójukat nem teljesítik (a lehetséges okokról alább még lesz szó), akkor az érintett jellegzetes tüneteket tapasztal: estére mintha szorossá válna lábán az egyébként kényelmes cipő, bokája megvastagodik, a lábban fájdalom jelentkezik, bőre viszket. Ha nem kezelik ezt az állapotot, akkor a láb már napközben vagy enyhébb terhelésre is megduzzadhat, éjszaka görcsbe rándulhatnak a lábizmok, továbbá a láb bőrén nedvedzés, hámlás tapasztalható, helyenként barnásvöröses 
elszíneződés jelenhet meg rajta. Ilyenkor rendszerint már a nyirokérrendszer sem működik tökéletesen, vagyis nem képes maradéktalanuk eltávolítani a szövetekből az egészségre káros anyagcseretermékeket. 

Mi vezethet a visszér kialakulásához? 
Egyrészt bizonyított a genetikai örökség szerepe, vagyis nagyobb eséllyel számíthatnak visszérproblémákra azok, akiknek felmenői hasonló gondokkal küszködtek – nekik akkor is érdemes tenniük a megelőzés érdekében, amikor a tünetek még nem jelentkeztek. Szintén visszérgondokat okozhatnak egyes életmóddal kapcsolatos sajátságok. Ha például munkánk, hivatásunk miatt sokat állunk vagy ülünk, esetleg komoly fizikai erőfeszítést kell rendszeresen kifejtenünk, vagy sportolóként túlterheljük magunkat, akkor szintén számíthatunk arra, hogy megjelenek a visszerek nem megfelelő működésének betudható tünetek. Ugyancsak hajlamosít a problémára a túlsúly, akkor is, ha mondjuk a terhesség miatt jelentkező testtömeg-növekedés okozza. 
Ahogy már jeleztük, a visszerek működésének abnormális elváltozásaival mindenképpen szakemberhez kell fordulni, mert legsúlyosabb stádiumában például a nem megfelelő keringés, illetve az emiatt bekövetkező oxigénhiányos állapot miatt az alsó végtagot borító bőr helyenként elhalhat, így nem, vagy csak nehezen gyógyítható fekélyek jelenhetnek meg rajta. 

Gyógyító növények
A korai szakaszban, vagy a betegség orvosi kezelését támogató módszerként azonban hatásos lehet bizonyos gyógynövényalapú készítmények alkalmazása. Így például a szappanfafélék családjának egyik legismertebb nemzetsége, a 15 fajt magában foglaló vadgesztenye régóta alapanyagul szolgál az érbetegségek ellen, közéjük számítva az aranyeret, a hajszálér- és a vénás keringés rendellenességeit. Szintén érerősítő hatást tulajdonítanak a nagylevelű csodamogyorónak, a szilvalevelű bangitának vagy a kanadai aranygyökérnek. Utóbbiaknál kontinensünkön talán ismertebb a kamilla (más néven orvosi székfű) – a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben  Matricariae aetheroleum néven említett gyógynövényt emésztési, alvási stb. zavarok mellett gyulladások kezelésére is ajánlják. Az őszirózsafélék családjába tartozó körömvirág (Calendula) ugyancsak hosszú évszázadok óta ismert és elismert gyógynövény kontinensünkön: egyéb kedvező hatásain kívül azt is szakirodalmi adatok igazolják, hogy serkenti a vérkeringést, továbbá hatásos visszérre, aranyérre, fekélyek kezelésére.
A fenti összetevőket számos olyan gyógyhatású készítmény kombinálja, amelyeket a visszérproblémák kezelésére fejlesztettek ki. A nekünk megfelelő termék kiválasztásához mindenképpen érdemes a háziorvos vagy a szakorvos tanácsát kérnünk. 
Pap Bence

Gyógyhír Magazin