Bókai János szepességi szász, vagyis cipszer család ötödik gyermekeként született Iglón, csaknem kétszáz éve, 1822. május 18-án. Eredeti családneve Bock volt, 1849 májusában Jókai Mór ösztönzésére magyarosított Bókaira, hogy ezzel is kifejezze elkötelezettségét a magyar függetlenség iránt, amit az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésekor nemzetőrként szolgálva is bizonyított. Ekkor már az ortopéd orvos és gyermekgyógyász Schöpf-Merei Ágost vezetésével működő pesti gyermekkórházban volt segédorvos.

Ortopéd orvosnak készült

Középiskoláit szűkebb hazájában, a Felvidéken végezte német nyelvi környezetben. Magyarul csak 16 évesen tanult meg, előbb könyvekből, majd később igazán jól az egyetemi évek alatt. Sárospatakon kezdett jogi tanulmányokat, de mivel nem érzett elég kedvet a paragrafusokhoz, 1841-ben átiratkozott a pesti orvosi karra. Egy évet tanult Bécsben is, ahol módja volt megismerkedni az új bécsi orvosi iskolával. 1846-ban lett a Schöpf-Merei Ágost által alapított pesti gyermekkórház tiszteletbeli segédorvosa.

Diplomáját egy évvel később kapta meg Pesten, és még abban az évben szülészmesteri oklevelet is szerzett, 1848-ban pedig sebészdoktorrá és szemészmesterré avatták. Kezdetben ortopédiával foglalkozott – orvosi disszertációját a dongalábról írta –, ám a szabadságharc leverése után, mivel mestere, Schöpf-Merei Ágost Kossuth Lajossal együtt külföldre emigrált, ideiglenesen átvette a gyermekkórház vezetését.

hirdetés

Saját zsebéből fizette segédorvosát

1850-ben nehéz idők köszöntöttek a kórházra, katonákat szállásoltak el az épületben, és a betegágyak száma mindössze tizenkettőre csökkent. A gyógyítás iránt elkötelezett Bókai ez idő alatt másodorvosát is saját zsebéből fizette. A kórházba lakóhelytől és felekezeti hovatartozástól függetlenül vették fel a gyermekeket, 13 éves korukig, emellett ingyenes rendelést is tartottak.

A haladó szellemű orvosnak ekkoriban nemcsak a gyermekhalandósággal, a járványokkal és a betegségekkel kellett megküzdenie – sokan a gyermekgyógyászat mint önálló szakterület létjogosultságát is kétségbe vonták. Kitartó munkájának és a jótékony polgárok adományainak köszönhetően mégis sikerült talpra állítania a kórházat, amelynek igazgatói tisztét 1852-ben hivatalosan is megkapta. A gyermekgyógyászat terén egyre nagyobb tekintélyű orvos munkája nyomán a kezdetleges szegénygyermek-kórház európai színvonalú létesítménnyé fejlődött. Harminc év elteltével, 1883 szeptemberében Bókai vezetésével végül felavathatták a Stefánia Gyermekkórház néven megújult intézményt, a hazai gyermekgyógyászat 144 ágyas, korszerű központját.

A gyermekorvostan első professzora

Gyógyító munkája mellett kutatásokat is végzett, publikációit itthon és külföldön egyaránt elismeréssel fogadták. 1861-től először egyetemi magántanárként, majd rendes tanárként a gyermekorvostan első hazai professzora lett Pesten – neki köszönhető a gyermekgyógyászat korszerű egyetemi oktatásának megalapozása. Az oktatást a bábákra is kiterjesztette, és szakmunkatársak sorát szervezte maga mellé.

A kiegyezést követően az 1868-ban felállított Országos Közegészségügyi Tanács tagja lett – ez a testület volt a magyar orvoslás és közegészségügy legfőbb irányítója. Emellett elnöke volt a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek, alelnöke a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatnak, tagja az Országos Közegészségi Tanácsnak, igazgatója az Országos Központi Védhimlő Intézetnek és orvosa a Nemzeti Színháznak.

Bókai és a Bókayak

Bókai János az új kórház megnyitása után nem sokkal megbetegedett, és 1884-ben, 62 éves korában meghalt. „Ahol igazságtalanságot kellett jóvá tenni, szomorú helyzetet enyhíteni, mindenkor elsőnek volt talpon (…) Mindenekelőtt a beteg javát hordotta szívén...” – emlékezett rá 1885-ben Hirschler Ignác orvos, a hazai szemészet első jeles képviselője.

A Stefánia Gyermekkórház vezetését fia, Bókay János vette át, aki nemcsak a gyógyításban, hanem az egyetemi katedrán is követte apját. Másik fia, Árpád szintén orvos lett. (A leszármazottak, köztük napjainkban is praktizáló, sokadik generációs orvosok, a Bókay névváltozatot használták/használják.)

Idősebb és ifjabb Bókay János emlékét Budapest VIII. kerületében utcanév és az egykori Stefánia kórház, a mai I. sz. Gyermekklinika előkertjében egy-egy mellszobor őrzi. A XVIII. kerületi Bókay-kertet pedig a belgyógyász-farmakológus professzorról, Bókay Árpádról nevezték el, akinek Pestszentlőrincen volt nyaralója.

Tolnay Klári színre lép

A magyar színjátszás legendás alakja, Tolnay Klári anyai ágon kötődik az orvosdinasztiához. A vidékről Pestre került fiatal lányt unokatestvére, Bókay János,az akkor már sikeres író, színpadi szerző vezette be a művészeti és társasági életbe. Jó néhány évtizeddel később a pályája vége felé járó idős színésznő sok időt töltött a Bókay családdal közös balatonalmádi nyaralóban. Tolnay Klárit ez a kötelék indította arra, hogy 1991-ben létrehozza a Bókay János Gyermekalapítványt, amely a névadók hajdani törekvéseihez híven ma is a gyermekgyógyászat feltételeinek javításán, az oktatás korszerűsítésén és a kutatómunka támogatásán munkálkodik az egykori Stefánia kórház épületében.

Szerdahelyi Krisztina 

Gyógyhír Magazin