Mindez nem volt előzmény nélkül való: a felvilágosult szellemű Cházár (ejtsd: császár) András már 1790-ben levelet intézett az országgyűlés rendjeihez, amelyben a szántóvető polgárság általános és kötelező alapiskoláztatását és a fogyatékosok  – „a vakok, csonkák, bénák, s.a.t.” – felkarolását javasolta. 

Oktatást mindenkinek

Amit korábban néhány hasonlóan emberséges szellem csak óhajként fogalmazott meg, azt ő bátran az országgyűlés elé terjesztette: negyvennégy cikkelyben foglalta össze a jobbágyok sérelmeit és orvoslásuk módját. Javasolta többek között, hogy mindenki számára elérhetővé váljanak az iskolák, sőt kötelező legyen az alapoktatás. 

„A többi paragrafusban kívánja egyebek közt, hogy az országban egységes mérték legyen, hogy az utak jó karban tartassanak és a folyók szabályozottak legyenek, mert ezek a kereskedelemnek feltételei és megkönnyítői – írta róla a „siketnémák váczi országos királyi intézetének” igazgatója, Borbély Sándor az intézet százéves fennállása alkalmából kiadott munkájában. – A mezőgazdaságot olykép kívánja megjobbítani, hogy ehez értő tanítók járjanak helységről helyiségre, s oktassák a népet az okszerű gazdálkodásra. Az orvosok szaporításával s egyébb intézkedésekkel a közegészségügy javítását akarja elérni, mert a paraszt meghal gyakran olykor is, amikor egy garas árú porral meg lehetne az életét tartani.”

hirdetés

Szónoklatok a császár ellen

Cházár András 1745-ben született a felvidéki Jólészen, iskoláit is itt kezdte, majd Eperjesen bölcsészetet, Késmárkon logikát, metafizikát és teológiát hallgatott. Elszegényedett nemesi szülők gyermekeként saját maga finanszírozta tanulmányait. A jogi egyetemet már Pozsonyban végezte, 1767-ben iktatták be az ügyvédi karba. 

Az ügyvédbojtári évek után Rozsnyón alapított irodát, ahol kezdetben négy, majd hat segéddel dolgozott. Eredményesen képviselt gazdag nemesi családokat, de szegényeket is – tőlük azonban nem kért javadalmazást. Bátor kiállását mutatja, hogy amikor II. József elrendelte, hogy az ügyvédi kereseteket latin helyett német nyelven kell benyújtani, lemondott az ügyvédségről. Később, a rimaszombati megyei közgyűlés főjegyzőjeként három alkalommal is tüzes szónoklatot intézett a császár ellen –  mindannyiszor viharos tetszést aratva. Három év múlva ugyancsak ellenvetését fejezte ki immár I. Ferenc cenzúrarendeletével szemben. 

Méltatlanul mellőzték

Cházár András 1799-ben járt először a II. József által alapított Bécsi Siketnéma Intézetben. Amikor megismerte az ottani nevelési és tanítási elveket, új cél fogalmazódott meg benne: létrehozni egy ugyanilyen iskolát Magyarországon. E célból folyamodványt írt a bécsi udvarhoz, amelyben ismertette az iskola alapításáról és működéséről szóló elképzeléseit. Az udvar beleegyezett a tervezetbe, és őt bízta meg a pénzügyi feltételek biztosításával, azzal a feltétellel, hogy az iskolát Vácott hozzák létre. 

A szükséges pénzösszeg előteremtéseére saját költségén háromnyelvű felszólítást küldött szét az ország összes jelentős személyiségének és intézményének. Az adakozóktól 50 ezer forintot sikerült begyűjtenie, I. Ferenc például 5000 forintot és az akkor üresen álló váci püspöki palotát rendelte az intézet létesítésének céljára. Ő maga 1000 forinttal járult hozzá az iskola megalapításához. Az Országos Királyi Siketnéma Intézet végül 1802. augusztus 15-én nyílt meg három tanárral és húsz tanulóval, igazgatója Simon Antal lett. Cházár András a megnyitóra nem volt hivatalos, s máig nem tudni, miért hagyták ki terve végső megvalósításából. Csak egy évvel később látogatott el Vácra, hogy megismerkedjen az általa megálmodott iskolával. 

A közel 220 éves intézmény, amely ma Cházár András Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon néven működik, a tantestület régi óhajának megfelelően 1990-ben vette fel a magyar siketnéma-oktatás megalapítójának nevét. 

Szerdahelyi Krisztina

Gyógyhír Magazin