Amennyire ismertek a tüdő különféle betegségei – a tbc, a krónikus légúti gyulladás vagy az asztma, – annyira rejtett és nem csak a betegek, de orvosok széles körében sem eléggé ismertek a tüdő érrendszerének krónikus kóros eltérései – kezdte előadását dr. Karlócai Kristóf e betegségek szaktekintélye.
– Az akut tüdőembóliáról mindenki hallott, de ennek idült változata már a ritka betegségek csoportjába tartozik. A krónikus tüdőembóliás beteg sokszor nem is tud korábbi életveszélyes vagy súlyos állapotról beszámolni, ami megfelelhetne az első embóliának. Vizsgálati leletekkel mégis igazolható, hogy kisebb-nagyobb vérrög a tüdő ereit elfoglalja. A következmény: a tüdőerek vérnyomása a normál érték 2-3-szorosára nő, ez pedig sokszoros munkavégzésre kényszeríti a szív jobb kamráját. Más betegség is állhat a pulmonális hipertónia háttérben, bizonyos veleszületett szív-, egyes máj-, oxigénhiányos tüdőbetegségek, a szívelégtelenség bizonyos formái. De a tüdőerekben a magas vérnyomás, szaknyelven a pulmonális hipertónia (PAH) önmagában is megjelenhet, amikor nincs más ok vagy társbetegség. Ez az eltérés közvetlenül a tüdőerek megvastagodásával indul, és úgy hoz létre súlyos, életveszélyes keringési zavart.
PAH beteg bárki lehet, és ez a kór sajnos nem kíméli a gyermekeket sem. Tavaly egy viszonylag későn fölismert kisvérköri magas vérnyomás miatt életét vesztette egy négy éves kislány is.
A betegség típusos tünete a minden ok nélküli, egyre súlyosbodó nehézlégzés, fulladás, olykor váratlan ájulás. Ez egyre kisebb terhelésekre is előjön. Tüneteit azonban sok más, gyakoribb kórkép is okozhatja, ezért csak a panaszok alapján nem következtetnek rá.
– Ha fölmerül a PAH gyanú, a vizsgálatok elsősorban kardiológiai szűrést jelentenek. Az EKG és a szívultrahang, a jobb kamra elváltozását mutatja, és valószínűsíti a tüdőerek nagy nyomását. A részletes kivizsgálást kijelölt központok végzik. Itt döntenek, hogy a betegnél van-e értelme olyan gyógyszeres kezelésnek, ami közvetlenül tágítja a tüdőereket. Ezek a gyógyszerek viszonylag újak, és költségesek – mondta a főorvos.
A pulmonális hypertonia ritka betegség, hazánkban ötszáz körül van a kezelésre szoruló betegek száma. Akiknél a gyógyszeres kezelés nem lehetséges, nem hatásos, vagy a beteg állapota romlik, műtétek is szóba jönnek. Ha a krónikus embólia kimutatható, ennek eltávolítása nagyon jelentős állapotjavulást hozhat, egyébként a tüdőtranszplantáció a megoldás.
Az egyesülethez a betegek önkéntesen csatlakoznak. Legtöbbjüknek segít, hogy hasonló kórképben szenvedő társakra találnak, és megoszthatják tapasztalataikat. Az egyesület a lelki segítségen túl érdekvédelmet is képvisel, szociális segítséget ad krízishelyzetben, és az ilyen fórumok szervezésével a betegek a kérdéseikre szakemberektől kapnak választ.

I.A.

Gyógyhír Magazin