A CIG Pannónia kutatást végzett a strandlátogatók körében, amely meglepő eredményeket mutat. A megkérdezettek egyötöde tekinthető napimádónak, aki kifejezetten azért megy strandra, hogy napozzon. Többségük nő, és a 20-as éveiben jár. A válaszadók fele mondta azt, hogy ugyan nem kifejezetten napozni megy a fürdőhelyekre, de ha már ott járnak, szeretnének lebarnulni. Nagyjából 22%-nyian vannak azok, akik nem szeretnek napozni, bár nem is kerülik a napot. Ebben a csoportban az 50 év felettiek aránya kimagasló. Az összes válaszadó csupán 8%-a marad lehetőség szerint az árnyékban.
A strandolók többsége ugyanakkor tart a napsugarak káros hatásaitól: legtöbben a bőrrák kialakulásától (55%) félnek, de hasonló arányban említették a leégéssel járó fájdalmat is (52%). A súlyos bőrbetegségtől való félelem azért sem indokolatlan, mert a válaszadók közel egyharmada számolt be arról, hogy családja, vagy barátai körében előfordult már bőrrák.

A válaszadók jelentős többsége (76%) tudatosan tesz az ellen, hogy elkerülje a leégést. Közülük kevés kivétellel mindenki használ naptejet (93%). Több mint egyharmaduk arra is odafigyel, hogy az magas faktorszámú legyen. Sokan figyelnek a napon töltött idő mennyiségére és minőségére is: a leégést tudatosan kerülő strandolók 39%-a 10 és 16 óra között a lehető legkevesebb időt tölti a napon, 28%-a pedig figyel arra, hogy ne legyen egyszerre hosszú ideig közvetlen napsugárzásnak kitéve.

A CIG Pannónia kutatásából az is kiderült, hogy a strandolók kevesebb, mint egyharmada tudja eredményesen elkerülni a leégést: 48% ritkán, 21% pedig nagyobb rendszerességgel szokott napégést szenvedni. A válaszadók 58%-a fordulna azonnal orvoshoz, ha ismeretlen elváltozást fedezne fel a bőrén, egynegyedük viszont – internetes kereséssel vagy ismerős megkérdezésével – először maga próbálná kideríteni, hogy mi lehet probléma. A káros bőrelváltozások eredményes kezelésében a legfontosabbnak azt tartják a válaszadók, hogy a lehető legjobb szakorvoshoz kerüljenek. (1-től 5-ig terjedő skálán átlagosan 4,7-re értékelték ennek fontosságát), a kiegészítő egészségbiztosítás jelentőségét viszont kevesebben ismerték fel (2,3).

„Magyarországi statisztikák szerint évente mintegy 2000 melanomás beteget diagnosztizálnak és kb. 10 ezer az egyéb újonnan felfedezett rosszindulatú bőrdaganatok száma.[2] Ezért is fontos, hogy felmérésünk eredményei szerint a strandolók jelentős része tudatosan figyel arra, hogy a napozás káros hatásait elkerülje. A válaszadók tisztában vannak azzal, hogy a gyógyulás esélyeit nagyban befolyásolja, hogy – akár nemzetközi szinten is – a legjobb szakorvos kezelje őket. Ez ma már nem elérhetetlen, hanem megfizethető egy átlagos magyar számára is, amennyiben kiegészítő egészségbiztosítást köt.” – értékelte a kutatás fő megállapításait Dr. Kádár Gabriella, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója.

Gyógyhír Magazin