Az ilyen célzott terápiák előnye a hagyományos kemoterápiákkal szemben, hogy a beteghez, illetve az ő daganattípusához rendeli a kezelést, nem pedig egységesen mindenkinek ugyanazt a gyógyszert adja. Ezek a terápiák már kifejezetten csak a daganatos sejteket célozzák, leállítva azokat a folyamatokat illetve jeleket, amelyek a tumorsejtek növekedéséért, osztódásáért felelnek.
Ahhoz azonban, hogy az orvosok ki tudják pontosan választani a megfelelő célzott terápiát, különböző molekuláris diagnosztikai vizsgálatok szükségesek. Ilyen vizsgálat például az EGFR (azaz epidermális növekedési faktor receptor) vizsgálat, amely segítségével meg tudják állapítani, hogy a sejtekben van-e génelváltozás. Amennyiben az EGFR-t előállító EGFR génben nincsenek génhibák (mutációk), akkor a sejt egészséges és szabályozottan osztódik, növekszik. Ha viszont megjelennek bizonyos elváltozások, akkor a sejt kontrollálatlan növekedésbe és osztódásba kezdhet, ezáltal pedig rosszindulatú, rákos daganat alakulhat ki. Az EGFR vizsgálat tehát nem csak segítséget nyújthat a betegség megfelelő kezelésében, de egyben fényt deríthet arra, hogy hajlamosak vagyunk-e a daganatos megbetegedésekre.
Az EGFR vizsgálatot első sorban a tüdőrák és a vastagbélrák terápiája során alkalmazzák. Az így felállított korai és helyes diagnózissal jelentős állapotjavulás érhető el, továbbá lassítható a betegség előrehaladása. A mutáció felfedezése után kapott célzott EGFR gátló kezelés által akár több év túlélés is elérhető.
Ezekre az új, a modern orvostudományban egyre inkább teret nyerő biológiai készítményekre és személyre szabott terápiákra társadalmi szinten is mind nagyobb hangsúly kerül. Az egészségügy feladata, hogy megtanulja alkalmazni ezen innovatív eljárásokat visszaszorítva ezáltal a daganatos megbetegedések erőteljes terjedését.

Gyógyhír Magazin