• 2021. január 28., csütörtök

1948-49:
az ápolók harcai


2017.03.15

A hadi eseményekben mindig van egy közös pont: a csaták sérültjei, sebesültjei. Mi az ő sorsuk, ki foglalkozott velük, ki látta el őket, hogyan vészelték át, hogyan élték túl a harcokat?  Kossuth Lajos ideiglenes államfővé, kormányzó-elnökké választása után az első intézkedései közé tartozott húgát, Zsuzsannát kinevezni az összes tábori kórházak főápolónőjének.

 



A végül vesztett ügyekhez sokszor a történelmi kényszer vagy saját meggondolatlanságunk vezet el. Ugyanakkor minden éremnek két oldala van: habár a vesztes oldalon állunk az események végén, az időközben elért vívmányok, cselekedetek miatt valami olyan maradandó is létrejön, ami hazánk és a világ hasznára is szolgál.

E gondolat igaz az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakára. Abban az időben ismét a saját kezünkbe vettük a sorsunkat és szembeszálltunk Európa akkori egyik legnagyobb hatalmával – sőt, az események vége felé mindjárt kettővel is: a Habsburg- és az Orosz Birodalommal.

Az eseményeket, azok okait és következményeit mindannyian jól ismerjük, ezzel együtt a győztes, vesztes csatákat is, a vitéz katonákat, tábornokokat, az és még némely császári tiszt neve is felmereng. E két év azonban nem csak katonai, hanem számos társadalmi vívmányt is eredményezett, gondoljunk csak a híres 12 pontra.

A hadi eseményekben mindig van egy közös pont: a győztes és vesztes csaták sérültjei, sebesültjei. Mi az ő sorsuk, ki foglalkozott velük, ki látta el őket, hogyan vészelték át, hogyan élték túl a harcokat?

1849 áprilisában járunk, a harcok csaknem egy éve zajlanak. A magyar honvédség ebben az időszakban aratja legnagyobb győzelmeit, ez a dicsőségesnek is mondott tavaszi hadjárat. A pontos terv magyar részről arra irányult, hogy a császári csapatokat bekerítsék, az ostromlott Komáromi erődöt felmentsék, az ún. mellék-hadszíntereken pedig Erdélyből és a Délvidékről is kiűzzék a császári csapatokat.

Volt azonban még egy esemény, ami erre az időszakra esett: miután a debreceni országgyűlés április 14-én a Függetlenségi Nyilatkozatban kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuthot pedig ideiglenes államfővé, kormányzó-elnökké választották, az ő egyik első intézkedései közé tartozott 1849. április 16-án húgát, Zsuzsannát kinevezni „az összes tábori kórházak főápolónőjének”.

Mivel a honvédség sebesültjeinek és betegeinek ellátása továbbra sem volt túlzottan szervezettnek mondható (kiváltképpen az isaszegi csata után), Zsuzsannának feladatául a harcoló csapatok számára létesítendő tábori kórházak felállítását szabták.

Jóllehet már korábban is létezett a Hadügyminisztériumon belül egészségügyi osztály (Flór Ferenc vezetésével), azonban a debreceni országgyűlésen ennek újjászervezéséről is intézkedtek, a minél hatékonyabb működés, valamint új tábori kórházak felállítása végett. 

Érdemes megjegyezni, hogy nem mindenki értett egyet a kinevezésével. A tiltakozók között volt például Görgey Artúr is, aki nehezményezte, hogy egy ilyen fontos és összetett feladatot egy nőre bíztak.

Kossuth Zsuzsanna hamar belátta, hogy elsősorban a higiénián, az ápolók létszámának növelésén, valamint a mobilitáson kell először változtatni: az újonnan felállítandó tábori kórházakban az akkoriban megszokottnál korszerűbb formában látták el a sebesülteket, ügyeltek arra, hogy ne legyen túlzsúfoltság, valamint hogy a harctér közelében, de úgy a hátországban is legyen hol ellátni a sebesülteket.

Dolgozóból, ápolóból azonban továbbra is hiány volt, ezért egy héttel kinevezése után Zsuzsanna kiáltványt intézett a magyar nőkhöz, felhívva figyelmüket arra, hogy háború idején milyen nagy szükség van az ő munkájukra a sérültek ápolásában. Kérése meghallgattatásra talált, hiszen önkéntesek százai csatlakoztak az újonnan felállított tábori kórházaihoz.

Nem telt el sok idő, immár 72 tábori kórház fogadta a harctérről érkező sérült katonákat – akár barátról, akár ellenségről volt szó. Sokan a szemére vetették azt is (politikusok, katonák egyaránt), hogy nem tudja magát függetleníteni a „filantrópiájától”, miszerint mindenkinek egyformán akar segíteni, legyen szó hős honvédről vagy ellenségről. Akkor még nem tudhatta, hogy éppen ez fogja majd megmenteni a szabadságharc bukása után a sokéves börtöntől, hiszen császári tisztek tanúskodtak mellette, mondván, ők is ugyanolyan ápolásban részesültek, mint a magyarok.

Habár a magyar szabadság ügye elbukott, Kossuth Zsuzsánna általa alkotott, szervezett keretek között végzett ápolás, mint szakma létrejött. Számos, általa bevezetett újítás miatt pedig a sebesültek, betegek ellátása feljavult, szervezettebbé vált, olyannyira, hogy azt a későbbiekben is alkalmazták idehaza és külföldön egyaránt. 


Gyógyhír Magazin

Cikkajánló


Gyógyhír Magazin

Jubilált az Év Gyógyszerésze és Kedvenc Patikám díjátadó Gyógyhír Magazin

Fertőtlenítsen ezüsttel! Gyógyhír Magazin

Így élünk titokban a HIV-vel Gyógyhír Magazin

Egészséggel és jól-léttel foglalkozó podcast csatorna indult Gyógyhír Magazin

Kiadták az orvosi Nobel-díjat MTI


Megjelent a GYÓGYHÍR MAGAZIN
januári száma


Patikákban ingyenes.
Kérje gyógyszerészétől!
Legális patikai webáruházak
Regisztrált étrendkiegészítők listája
Kulcsszavak


higiénia fogyás étkezés koronavírus költő gyerekek gyász maszk járvány kávé tudományos kutatás élettani hatás cukorbetegség járvány adományozás egyetem gyógyszergyár idős egészség testsúly női egészség stroke egészséges életmód megelőzés teszt szűrés légszennyezettség elhalálozás infografika elhízás karantén kutatás napozás napvédelem leégés fogászat jövő depresszió internet közöségi média függőség ajándék repülőjegy egészségügyi dolgozó betegség tüdőbaj allergia tej egészséges táplálkozás menopauza női egészség betegség till attila stressz magány bőrvédelem napozás herpesz testápolás körömvirág hüvely daganatos betegségek vashiány Richter Egészségváros megelőzés környezetvédelem évforduló évforduló otthoni tanulás szívtritmuszavar pitvarfibrilláció Richter Gedeon Nyrt. író visszér daganatos betegségek Vincze Lilla pszichológia zúzódás epepanaszok természetes öregedés vérplazma oltás ételrecept orvostudomány időskor demencia nyereményjáték rövidlátás Semmelweis Egyetem tóth auguszta szénhidrát táplálkozás felfázás fájdalomcsillapítás pihenés pihenés alvás HPV szűrés szemészet ízületi betegségek gyógyfürdő home office csézy sebkezelés zöldségek egészséges táplálkozás wc emésztés székelés ízület herpesz aids mozgás tüdőrák tiszta levegő dohányzás nátha megfázás gyógyfürdők tóth vera covid hobbi prosztata nátha influenza karácsony fáradtság vaspótlás tolerancia kertész zsuzsa emésztés mozgás izület bélrendszer infkuenza bakteriális fertőzés feledékenység memóriazavar rossz szokás pozitív gondolkodás borbás gabi borbás marcsi répafélék brokkoli daganatos betegségek vashiány fáradtság Élet Kis Virága Alapítvány bőrszárazság gyógynövények herpesz szív érrendszer gyógynövények Czippán Anett rákellenes világnap