Ha azt hiszi, más országokban jobb a helyzet, mint az USA-ban, téved: az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO adatai szerint is hasonló mértékben nő a bőrrákos esetek száma, és jelenleg 2-3 millió nem melanómás és 132 ezer melanómás esetet regisztrálnak évente világszerte. A betegség arányaira az az adat is rámutat, hogy minden három felismert daganatos megbetegedésből egy bőrrák. Az ok a WHO szerint az, hogy csökken a vékonyabbá vált ózonréteg szűrő, védő fukciója, és több UV-sugárzást enged a Föld felületére. Becslések szerint az ózonréteg 10 százalékos csökkenése újabb 300 ezer bőrrákos és 4500 melanómás megbetegedés kialakulását jelenti.
A jó hír viszont az, hogy az UV-sugárzás ellen lehet védekezni, ebben az értelemben mindenkinek a saját kezében van a sorsa: eldöntheti, várja a betegség bekövetkezését, vagy tesz-e ellene. Azzal is tisztában kell lenni, hogy vannak a  bőrrákra hajlamosító tényezők, akiknél tehát ezek előfordulnak, azoknak nem nagyon van választásuk – de valójában a többieknek sem. Ilyen hajlamosító tényezők: világos bőr és haj, kék vagy zöld szem, hajlam a leégésre, több korábbi leégés, sok anyajegy, szeplő, illetve a betegség előfordulása a családban.

Mit lehet tenni?

Néhány egyszerű és viszonylag közismert szabály betartásával jelentősen csökkenthető a bőrrák kialakulásának kockázata. Alap, hogy használjon 15-nél magasabb faktorszámú naptejet, és kenje magát újra néhány óránként, főleg ha erősen izzad. Folytatva a napvédelmet szolgáló szabályokat: kerülje a napot, főleg 10 és 14 óra között, és semmiképpen ne égjen le. Járjon könnyű, hosszú ujjú ruhákban, és viseljen valódi védelmet nyújtó napszemüveget – optikában szerezze be, ne ezen spóroljon! Csecsemőket semmiképpen ne tegyen ki közvetlen napsugárzásnak, napolaj csak hathónapos kor fölött használható. Vizsgálja át a bőrét havonta, és ha valami gyanúsat talál, forduljon orvoshoz – a szakorvosi kontrollt egyébként évente érdemes megejteni.

V. É.