Alapvetően csak az diétázzon, akinek igazoltan lisztérzékenysége van, mint az apukának. A többieknek semmilyen diétára nincs szüksége, sokkal inkább az életkoruknak, aktivitásuknak megfelelő egészséges táplálkozásra. A gluténmentesség önmagában senkinek nem árt, mert a glutén nélkül – ami bizonyos gabonák fehérje komponense – meglennénk. Viszont abban az esetben, ha nem eszünk kellő mennyiségű gabonafélét, akkor a gabonákban található egyes anyagokból, mint a B1-, B2-, B6-vitaminokból hiány alakulhat ki. A mostani divatos, úgynevezett pszeudocereáliák, azaz az álgabonák és egyéb gabonafélék, mint például az amarant, a chiamag, a köles, a hajdina – nos, ezekben van ugyan B-vitamin-csoport, de rendkívüli mértékben rostgazdagok és ez megakadályozza nagyon sok ásványi anyag és vitamin felszívódását. Ezen kívül a gyerekek szervezete a túlzott rostmennyiség fogyasztását nehezen tolerálja, és így hasfájást, hascsikarást, más bélproblémákat okozhat. Ha nem feltétlenül szükséges, azért sem ajánljuk a gluténmentes táplálkozást, mert lényegesen költségesebb az étkezés, mint a hagyományos alapú termékek felhasználásával. A nem búzalisztből készült kenyér, zsemle, tésztafélék sokkal drágábbak, nehezebben beszerezhetők, valamint otthoni készítésük is más technikát, nagy rutint és több időt igényel. Egy közösségben sokkal nehezebb az életvitel, ha gluténmentes étkezést akarunk megvalósítani. Ha pedig mondjuk óvodában vagy a napköziben nem valósul meg 100 százalékban a glutémmentesség, akkor az elvárt dietetikai hatás egyáltalán nem valósul meg. A kérdező család gyermekeinél a gluténmentesség tehát ártani nem árt, de nem is használ, csak bonyolítja, drágítja, nehezíti az életet. Azonban miután azt is tudjuk, hogy lehetséges családi halmozódás, tesztekkel utána lehet járni a látens gluténérzékenységnek. Ekkor ugyanis még nincs manifesztálódott, látható tünet, de a teszt eredményéből kiderül, hogy a gyermek is gluténérzékeny. Ha ilyen nincs, fölösleges megvonni tőlük a hagyományos étrendet. A gluténérzékenység tünetei a klasszikus felszívódási és emésztési zavarból adódnak. Mivel a glutén tökéletlenül emésztődik, a bélbolyhok elsorvadnak. Ennek következményei a felszívódási zavar talaján kialakuló hiányállapotok, pl.: vas hiánya és emiatti anémia, azaz vérszegény. Az energiát adó tápanyagok felszívódási hiányától a beteg fogyni fog. A gyermekkori viselkedészavarok hátterében – mint például a hiperaktivitás – is gyakorta diagnosztizálható lisztérzékenység. A betegségben az emésztési zavar jeleként hasi görcs, hasmenés, puffadás, felnőtteknél kiütés, ekcéma is lehet a tünet. Összegezve: semmiképp nem javaslom a gluténmentes diétát annak, akinek nincs orvos által diagnosztizált lisztérzékenysége.

Gyógyhír Magazin