• 2020. július 05., vasárnap

Vigyázzunk a gyermekeinkre!


2017.10.10

Minden szülő aggódik, amikor a gyermeke beteg lesz. Szerencsére ma már a legtöbb betegség megelőzhető, a szövődmények kialakulásának kockázata pedig jelentősen csökkenthető.



Az immunrendszer érése a születéstől a 10–12. életévig tart. Minél kisebb egy gyermek, annál érzékenyebb a szervezete a fertőző betegségekre. Hogy a „védelmi vonal” erős legyen, át kell esni bizonyos betegségeken, és természetes módon is hozzásegíthetjük gyermekünk szervezetét, hogy hatékonyabban küzdjön meg a kórokozókkal – mondta lapunknak dr. Bokor Dóra szakgyógyszerész. Az őszi-téli hónapok leggyakoribb betegsége a megfázás: egy gyermek jellemzően évi 3–10 alkalommal esik át felső légúti fertőzésen, aminek leggyakoribb kórokozói a cseppfertőzéssel terjedő légúti vírusok. A légúti betegségek megelőzésére a járványos időszakban jó hatásúak lehetnek az immunstimuláns gyógynövények és ezek készítményei. Tudni kell azonban, hogy az immunrendszer összetett védekező mechanizmusai közül csak egy bizonyos típust erősítenek fel, a megelőzés tehát nem garantált. Értékes kiegészítő kezelést jelenthetnek viszont még akkor is, ha a fertőzés már kialakult – magyarázta a szakember.
Igen elterjedten alkalmazzák immunerősítésre a kasvirág (echinacea fajok) készítményeit. A nyálkatartalmú szerek – például az orvosi ziliz (más néven fehérmályva) vagy az erdei mályva – teája helyileg is fokozzák az immunválaszt, így hatékonyabbá teszik a védekezést. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a gyógynövény-készítmények sem mindenkinek ajánlhatók biztonsággal: a hatásuk jellegéből adódóan csak fokozott elővigyázatossággal alkalmazhatók azoknál, akik valamilyen ismert autoimmun betegségben vagy szisztémás krónikus megbetegedésben szenvednek, mert alkalmazásuk súlyosbíthatja az alapbetegséget. Kérdésünkre, hogy ha vitaminkészítményt választunk, milyen szempontok alapján döntsünk, a szakgyógyszerész elsősorban a biztonságot említette: „Vagy gyógyszerként törzskönyvezett, vagy megbízható, ismert gyártó által előállított étrend-kiegészítőt válasszunk, mert a készítmény biztonságossága és hatékonysága csak így garantált. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a szervezet vitaminszükséglete eltérő gyermek- és felnőttkorban, illetve egyes életszakaszokban (például várandósság alatt vagy időskorban). Többféle készítmény együttes szedése esetén figyelni kell az összetevők napi összmennyiségére, mert a túlzott vitaminfogyasztás is járhat nemkívánatos következményekkel.”

Tetőtől-talpig
A gyerekek többsége legalább egyszer átesik középfülgyulladáson az iskoláskoráig. Ezt a betegséget baktériumok okozzák, és jellemezően egy hét alatt lezajlik. Hazánkban a leggyakoribb fertőző gyermekbetegség a bárányhimlő, cseppfertőzéssel terjed, és használati tárgyak is közvetíthetik, ezért óvodákban, iskolákban nem ritka a járványok kialakulása sem. A járvány szezonális, leginkább a tavaszi és a téli hónapokban tetőzik. A mintegy kéthetes lappangási idő után a gyermek testét viszkető, változatos megjelenésű, kezdetben apró piros foltos, majd hólyagossá, később pörkössé váló kiütések lepik el. A kezelés lényege a bakteriális felülfertőződés megelőzése, a kiütéses terület tisztán tartásával. Megelőzésre védőoltás áll rendelkezésre. Közösségbe kerülve jellemzőek a különböző bélgyulladások. Többféle vírus okozhat ilyen problémát, legjelentősebb kórokozók a rota vírus és a calici vírus. A rota vírus főként csecsemő- és kisded korban okoz megbetegedést. 1-3 napos lappangás után hányás, hasmenés, magas láz, hasi fájdalom jelentkezik. Rota vírus ellen védőoltás adására van lehetőség.

Fontos tudni – és szerencsére ma már egyre közismertebb az a vizsgálatokkal alátámasztott tény –, hogy a D-vitamin a szervezet szinte valamennyi működésében fontos szerepet tölt be, így többek között például az immunrendszer működésének is egyik fontos szabályozója. A legnagyobb hazai orvostársaságok közös konszenzusa alapján kialakított állásfoglalás szerint Magyarországon a téli, kora tavaszi hónapokban életkortól függetlenül indokolt a D-vitamin-bevitel. Csecsemőknek 400–1000 NE, kisgyermekeknek (1–6 éves kor között) 600–1000 NE, 6 év feletti gyermekeknek 600–1000 NE, serdülőknek 800–1000 NE D3-vitamin-bevitel javasolt, amit szájon át bevehető, pontosan meghatározható mennyiségű D3-vitamint tartalmazó készítményekkel kell megoldani.

Dózsa-Kádár Dóra


Gyógyhír Magazin

Cikkajánló


„Már megint a neten lógsz!?” Gyógyhír Magazin

Veszteség és gyász: így élik meg gyerekeink a koronavírus-járványt Gyógyhír Magazin

Tenyérnyi gyermekek Gyógyhír Magazin

A csoda néha idő előtt érkezik Gyógyhír Magazin

Otthon maradni a babával… vagy inkább ne? Gyógyhír Magazin

Hol szorít a cipő? Gyógyhír Magazin