Manapság számtalan hatás éri a szemeinket: nyáron a légkondicionáló, télen a fűtés okozta száraz levegő miatt alakulhat ki szemszárazság, és a tévé vagy a számítógép képernyője előtt töltött idő is megterhelő lehet. A fűtési szezon kezdetén otthon vagy az irodákban fokozódhatnak a tünetek, ezért érdemes figyelni a körülményekre, tanácsolja dr. Kósa Tünde szemész szakorvos. Szürkehályog, zöldhályog, retinahibák, fénytörési problémák, üvegtest betegségek. Nem szemfényvesztés – csak néhány példa a tucatnyi elváltozásból, amely a szemünket érintheti. Ez az egyik legvédtelenebb érzékszervünk és panaszai mögött sokszor komoly problémák húzódhatnak meg, magyarázta lapunknak a szakember.

Szem ne maradjon szárazon!
A könnyek néha igazán kínos helyzetbe hozhatják az embert, de jó, ha tudjuk, ennél kellemetlenebb, ha nincs belőlük elég. Míg korábban leginkább a 40 év feletti nőknél jelentkezett a szemszárazság problémája, ma – főként a számítógép, a televízió előtt töltött idő és a klímaberendezések miatt – minden harmadik ember küzd a szem viszketésével, bepirosodásával járó szárazsággal. Szemfelszínünket könnyfilm borítja, mely biztosítja a kellő nedvességet, a szaruhártya oxigén- és tápanyagellátását, és eltávolítja a szembe kerülő idegen anyagokat is. A könnyfilmnek emellett védőfunkciója is van: normális esetben megóvja szemünket a bakteriális és vírusos fertőzésektől. A könny folyamatosan termelődik, amit pislogással oszlatunk el a szem felszínén – átlagosan 3-4 másodpercenként pislogunk. Ha sokáig mereven nézzük a monitort és elfelejtünk pislogni, idővel elkezd égni és viszketni a szemünk, homályossá válhat a látásunk. A szakember azt tanácsolja, gondoljuk meg, hogy hova tesszük a monitort: inkább lefelé nézzünk, ellenkező esetben nagyobbra nyílik a szem, és nagyobb területen párolog a könny.

Mit tehetünk?
A fűtésszezonban gyakran szárazabbá válik a szoba, ezért ügyeljünk a megfelelő páratartalomra is: az ideális a 40-60%-os páratartalom lenne. Emellett belsőleg is gondoskodnunk kell a folyadék pótlásáról: elcsépelt ugyan, de különösen figyeljünk arra, hogy napközben megfelelő mennyiségű folyadékot, minimum másfél liter vizet vagy teát igyunk. Az A-vitamin megelőzi a farkasvakságot, ezért együnk minél több csukamájolajat, májféléket, narancs- vagy citromsárga zöldségeket, gyümölcsöket. A C-vitamin antioxidáns, sejtjavító (megköti a szabad gyököket), csökkenti a homályos látás kialakulásának esélyét. Hasznos az E-vitamin is, illetve az omega-3 zsírsav, amelyből a halfélékben van sok. A száraz szemről úgy tartják, elsősorban az idősebb kor betegsége, de egyre több a fiatalkorú beteg. Időskorban férfiaknál inkább a könnyezés, nőknél a száraz szem okoz panaszokat.

Rontja az életminőséget
A szemszárazság kevés objektív tünetet és nagyon sok kínzó szubjektív panaszt okoz. Valószínűleg nem veszélyezteti a látást, de fontos komolyan venni, mert alaposan ronthatja az életminőséget. A gyakori fejfájás, rossz közérzet kiváltó oka sok esetben az éleslátás és dioptriakorrekció hiánya, vagy a nem megfelelő látásjavító eszköz viselése. Így a rendszeres kontrollvizsgálat a látásproblémák és a szem betegségeinek korai felismerésére is alkalmas.
Mint a szakorvos mondja, szemszárazság esetén a kontaktlencse-folyadékot is érdemes körültekintőbben kiválasztani. Keressünk olyat, amit a gyógyszertárakban kimondottan erre a célra, a megelőzésre javasolnak, és persze konzultáljunk az orvosunkkal.

Dózsa-Kádár Dóra

Gyógyhír Magazin