• 2020. július 11., szombat

Ízületeink és a hideg


2017.11.27

A különböző mozgásszervi bajoknak mintegy 150 fajtáját tartják nyilván. Ezeken belül az ízületi betegségeket némileg leegyszerűsítve két nagy csoportba oszthatjuk: a kopásos és a gyulladásos változatokra. Megkülönböztetésük nemcsak azért fontos, mert orvoslásuknak eltérő kezelési tervvel állnak neki a szakemberek, hanem azért is, mert egészen más kilátásokkal vághatnak neki a hideg őszi-téli hónapoknak a két betegségcsoport érintettjei.



A gyulladásos ízületi betegségek közül érdemes külön megemlíteni a rheumatoid arthritist, amely hazánkban mintegy 100 ezer felnőttet érint, leggyakrabban középkorú nőket. A páciens általában azért fordul szakemberhez, mert ujjai reggelente merevek, nehezen mozdulnak, nyomásra érzékenyek, továbbá fájnak a kéz kisízületei.

A kopásos ízületi betegségeket (orvosi elnevezéssel: osteoarthritis, arthrosis) az ízületi porc károsodása okozza. Nevezik ezeket degeneratív megbetegedéseknek is: a latin eredetű szakszó arra utal, hogy egyfajta leépülési folyamat játszódik ilyenkor az ízületekben. Fontos tudni, hogy az 50 évnél idősebbek körében ez a leggyakrabban előforduló mozgásszervi probléma. A porcképződést bizonyos tényezők – így pl. a növekedési hormon – segítik, míg a másik oldalon egyes enzimek éppen a porcok lebontásán tevékenykednek. A kopásos betegségek azt követően alakulnak ki, hogy a porcok épülését, illetve pusztulását előidéző tényezők közül az utóbbiak kerülnek túlsúlyba.

Mi okozza?
Az úgynevezett elsődleges kopásos megbetegedések esetében nem tudni, pontosan mi áll a porckárosodás hátterében, de valószínűleg ilyenkor genetikai okokra vezethető vissza az elváltozás. A másodlagos ízületi kopások esetében viszont meg lehet nevezni a baj okozóját: sokszor például valamilyen sérülés következtében megváltoznak mozgásszerveink terhelési viszonyai (gondoljunk arra, hogy mondjuk egy lábtörést követően sokszor a teljes felépülés után is jó ideig inkább az ép lábunkra helyezzük a testsúlyunk nagyobb részét). Ilyenkor a fokozottan igénybe vett ízületek porcaiban indulhat meg a kopási folyamat. Az is köztudott, hogy a kopásos megbetegedések nemegyszer foglalkozási ártalomként jelentkezhetnek nehéz fizikai munkát végzőknél, vagy éppen irodai dolgozóknál a kéz kisízületeiben.
A gyulladásos betegségek
A gyulladásos ízületi betegségek (arthritis) is rengeteg kórképet ölelnek fel; ezek megkülönböztetése sokszor a szakembereknek is nagy nehézséget okoz. Közös jellegzetességük, hogy az érintett ízület fáj, egyszersmind megduzzad a benne felgyülemlő folyadéktól, ezért a páciens mozgása korlátozott lesz. Gyakori szimptóma a begyulladt területen megjelenő bőrpír. A gyulladás mellett általános tünetek is mutatkozhatnak, legtöbbször étvágytalanság, gyengeség, a hőmérséklet emelkedése. A rutin laborvizsgálatok már korán kimutathatják a gyulladás tényét: a leletek többnyire az úgynevezett gyulladásos fehérjeszint emelkedését, illetve gyorsult vérsüllyedést mutatnak. Bár nemegyszer hosszú idő telik el, míg a szakemberek felállítják a végső, pontos diagnózist, mint minden más kór esetében, ilyenkor is fontos, hogy a terápia mielőbb megkezdődjön. Ezért ha ízületi panaszokat tapasztalunk, bármilyen enyhét is, mielőbb forduljunk orvoshoz.

Amikor jön a hideg
Ami pedig a kopásos és a gyulladásos betegségcsoport, illetve a kinti hűvös viszonyát illeti: a kopásos elváltozással küzdőknek rosszat tesz a hideg idő, az ízületi gyulladástól szenvedők fájdalmai ellenben mérséklődhetnek ilyenkor. A kopásos pácienseknél az okozza a fő gondot, hogy hidegben az izmaink könnyebben begörcsölnek, ettől viszont erősebbnek érezzük az ízületi fájdalmat. Mindez nem jelenti, hogy ezeknek a betegeknek nem kellene ősszel-télen is friss levegőn tölteni valamennyi időt.
A lényeg, hogy nem maradjanak kinn sokáig. Arra is érdemes figyelni, hogy a viselt zokni, alsónemű lehetőleg laza legyen. Ha ugyanis az öltözék elszorítja az ereket, a fájdalom rosszabbodhat. Ezen kívül a kopásos betegséggel küzdőknek a szabadból bejőve (de nem rögtön) érdemes meleg fürdőt venniük. Ez segít ellazítani az izmokat, ahogyan azok a pakolások, krémek is, amelyek hőt termelnek az adott testrészre kenve.
A krónikus ízületi gyulladással élőknek viszont általában jót tesz a hideg, ilyenkor kevésbé lehet számítani a gyulladás fellángolására. Nekik – ellentétben a kopásos betegekkel – a meleg fürdő, a hőtermelő készítmények alkalmazása kimondottan rosszat tehet, javítanak viszont állapotukon a különböző jeges, hideg borogatások, hűsítő krémek.

D. B.


Gyógyhír Magazin

Cikkajánló


Ízületek, izmok, hideg napok Gyógyhír Magazin

A néma kór Gyógyhír Magazin

Diclac®Dolo – Maradjon mozgásban! Gyógyhír Magazin

Protézisműtét után Gyógyhír Magazin

Jaj, de fáj! Gyógyhír Magazin

Mit kell tudni az ízületi tükrözésről? Gyógyhír Magazin