- Annak idején emlékszem, rengetegen telefonáltak a műsorba, hogy az ismeretlenség homályába burkolózva kérjék a tanácsát, segítségét. Így tizenvalahány év távlatában lát változást?  
- A problémák a régiek, a szégyenlősség szerencsére változóban van. Bár így is meglehetősen nehezen jutnak el az asszonyok egy-egy tanácsadásra, mivel a szexszel kapcsolatos problémákat nem érzik kezelendőnek. Noha nem egyszer tapasztalom, hogy ha a háziorvos az ilyen-olyan tünetekre, depresszióra, rossz közérzetre nem talál magyarázatot, a hölgyeknek szinte az utolsó menedék a szexuálpszichológus.
- Egy bizonyos életkor után a nők állítólag nem kívánják a szexet…
- Csak azt hiszik, hogy nem kívánják. A hiba elsősorban a közgondolkodásban keresendő. A változó korú nő megpecsételődik a társadalom által. Még orvosi körökben is el van könyvelve, hogy a változó korba kerülő nő hisztis, izzad, és kibírhatatlan – hát kérem, nincs mit tenni, ebbe bele kell törődni. Kevés orvos biztat azzal, hogy akarjuk legyőzni a problémát, és ne boruljunk bele a saját lelkünkbe egy tünetsorozatra hivatkozva. Akarni kell feléledni és újra élni, a 60-70 éves nők eredendően képesek a jó szexuális életre. Szoktam mondani, hogy a legolcsóbb és legjobb gyógyszer a változó vagy az idősödő korra a szex.
- Mi az oka mégis annak, hogy a nők többsége nem akar javítani az intim pillanatainak minőségén, vagy teljesen visszautasítja a közeledést?
- Ha nem élem meg, hogy az élet megy tovább, ha nem akarok kívánatos lenni, akkor lesz belőlem egy-kettőre savanyú, és „rossz szagú” vénasszony. Nagyon sok nő képes lemondani a jó szexről, ezzel egy kicsit saját magáról is. Anyaszereppel, hivatással kompenzálnak, vagy a lelki funkciók tökéletes megélésével, így egy idő után azt tapasztalják, hogy fogy az affinitás a párjuk felé. Nap mit nap tapasztalom a terápiában, hogy mi, nők sok mindent nem tudunk a helyén kezelni. Ha kapunk virágot az a baj, ha nem akkor az. Ha nem kíván bennünket a férj, az a baj, ha kíván, akkor az. Egy 60 éves nővel beszélgettem a minap, aki arról „panaszkodott”, hogy már nem úgy néz ki, mint egy 20 éves, szégyelli magát, hogy ráncos a bőre, petyhüdtebb a melle – de a férje mégis kívánja őt. Tudomásul kellene végre venni, hogy fiatalabbak nem leszünk, de szerethetőek maradhatunk!
- Sok közismert személyiségnek nincs kora: ez genetika, a környezet hatása, vagy a folytonos nyilvánosság előtti szereplés eredménye?
- Van benne ez is, az is, de az, hogy valaki jól éli meg a szexet vagy nem, nincs semmilyen kapcsolatban azzal, hogy milyen autó áll a garázsban, vagy hány ruhája van a szekrényben. VIII. Henrik például sorra nemzette a gyerekeket, de nem volt jó az ágyban – nem értett a nők nyelvén. Egy harmincéves nőnek is lehet hüvelyszárazsága, ha a partner nem képes beindítani a vágyat. A test nem ad jó válaszokat, ha a „kérdések” nem jók. Amikor elérkezik a nő abba az idilli helyzetbe, hogy tét nélkül szerethet és engedheti, hogy szeressék – azaz már nem fogamzóképes, már felnőttek a gyerekek, már van egzisztenciája, már nem kell a szakmai önmegvalósításért áldozatokat hozni, nos akkor kiteljesedhet a nőiessége. 40-50 év körül már beköszönt a változókor, ami sok jót is hozhat. Napjainkban egyre inkább kitolódik az az életkori határ, amely megálljt parancsolt anyáinknak. Nem szabad követni azt a trendet, amely szerint a változó korral a boldogsággörbe csak lefelé mehet, és felvennünk azt a szerepet, ami szerint már „csak” az unokáknak élhetünk. Anyáink nem voltak jobb asszonyok attól, hogy értünk áldozták magukat, a fiatalságukat  – bár élték volna meg jobban a nőiességüket, még több energiát kaphattunk volna tőlük! Én a sokadik ikszen vagyok túl – de nem készülök a temetőbe, és másnak sem ajánlom, hogy így tegyen.
- Vannak olyan betegségek, amelyek azonban útját állják ennek a gondolkodásnak…
- Most mondta ki a kulcsszót: betegségek. A diabétesz, a magas vérnyomás kezelendő problémák, valóban velük jár a nemi vágy csökkenése. De egy egyszerű náthánál nem? Ezek nem lehetnek gátjai a szerelmi élet idős kori kiteljesedésének. Az sem igaz, hogy az együtt töltött évtizedek után le van játszva egy meccs – és már csak kitartunk egymás mellett. Nincs lejátszott meccs, csak nem szabad hátradőlni, a kapcsolatot működtetni kell. Újra és újra be kell indítani a vágyakat, a fantáziát, hogy ne szűküljön be a világ.

Vincze Kinga

Gyógyhír Magazin