Nézzük először, mit mondanak a statisztikák! Magyarországon a születések száma évtizedek óta tendenciózusan, majdnem folyamatosan csökken: míg 1991-ben 127 ezer gyerek született, 2016-ben már csak 95 ezer. A nők csaknem kétharmada régebben is, ma is két gyereket szeretne. Ezzel szemben 1988-ban a termékeny időszakuk végén járó nőknek csak 49%-a, 2013-ban 40%-a szülte meg végül két gyermekét. 1988-ban a 18-49 éves korú nők mindössze 3%-a tervezett csak egy gyereket, 2013-ban már 12%-uk. Aztán 1988-ban a 40-44 éves nőknek 23%-a, 2013-ban 26%-a szült egy gyereket. 1988-ban a szülőképes korú nők közül senki nem tervezte, hogy soha nem fog gyereket szülni, 2013-ban 2%-uk már így tervezte az életét. A tényadatok ugyanakkor azt mutatták, hogy 1988-ban 10%, 2013-ban 13% volt azoknak a nőknek az aránya, akik gyermektelenek maradtak. A népszámlálási adatok szerint az 1990-es évek eleje óta jelentősen megnőtt a szakmunkás végzettségű és a diplomás nők aránya, számottevően csökkent viszont az alacsonyan képzetteké, ami azért fontos témánk szempontjából, mert a nagyon alacsony végzettségűek termékenysége magas, a szakmunkásoké átlagos, az érettségizetteké és a diplomásoké alacsony. Az alacsonyabb végzettségűek fiatalabban szülnek, a magasabb végzettségűek későbbre halasztják a gyermekvállalást.

Mit olvashatunk ki ezekből a számokból? Látható, hogy Magyarországon még mindig eléggé magas a gyermek iránti vágy, de különböző okok miatt végül nem születnek meg a tervezett gyerekek. Két gyermek helyett gyakran inkább csak egy születik, és új jelenségként felbukkant az is, hogy – ha még nem is sokan – de már kimutatható számban vannak azok, akik egyáltalán nem szeretnének gyermeket. Az iskolai végzettségnek a nők körében tapasztalható emelkedése következtében csökken a születések száma.

Mi áll ezeknek a jelenségeknek a hátterében? Sok különböző ok együttes hatását feltételezhetjük. Az egyik ok feltétlenül a nyugati típusú társadalmakban élő fiatalok élethelyzetének, életfelfogásának és életstílusának megváltozásában keresendő. A gyermekvállalástól elzárkózó fiatalok aránya Németországban 20% körül van, a 40 éves korukban gyermektelenek aránya 2000 környékén, 17% volt az USA-ban, 22% Nagy-Britanniában. Mi itt Magyarországon, mint oly sok másban is, akaratlanul is követjük ezeket a nyugat-európai és amerikai trendeket. A magyar fiatalok nyugati társaikhoz hasonlóan sok bizonytalansággal kénytelenek szembenézni a lakhatás, a munka, a jövedelem és a párkapcsolatok terén. A magasabb végzettség óhatatlanul magával hozza, hogy a fiatalok szeretnék kipróbálni magukat a munkában, esetleg karriert építeni, néhány évet külföldön 
eltölteni. A még mindig relatíve alacsony bérek miatt sokan bizonytalannak érzik anyagi helyzetüket, amit egy gyerek vállalása még inkább elbizonytalaníthat. Gyereket legtöbben inkább már a saját lakásukba szeretnének szülni, nem a szülőkhöz, főleg nem albérletbe, ám lakáshoz jutni nagyon nem könnyű. A fiatalok meglepően nagy részének okoz gondot a megfelelő pár megtalálása, a tartós párkapcsolat kialakítása. Mindezek hatására kitolódik vagy akár elmarad a gyermekvállalás.

Van itt még valami. A történelemben talán soha nem volt ennyire szabad egy nő a társadalomban: szabadabban alakíthatja az életét, mint bármikor korábban. (Ez természetesen nem jelenti, hogy már nincs hová továbbfejlődni!) A közösségi-kulturális előírások és elvárások alól felszabaduló, emancipált nő akkor fog szülni, amikor személyesen szükségét érzi, és adottnak látja a feltételeket.

Az olvasó kérdésbe foglalt állítása tehát részben igaz: a fiatalok kicsit később, kicsit kevesebb gyereket vállalnak. Ahhoz, hogy végül rászánják magukat biztonságérzetre, stabilitásra, perspektívára, és rugalmas támogatásra van szükségük.

Gyógyhír Magazin