• 2021. január 17., vasárnap

Szívünk és érrendszerünk védelme


2018.04.25

Évente egy közepes országnyi, több mint  7 millió ember hal meg világszerte valamilyen szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegség következtében az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization; WHO) statisztikái szerint. A genfi székhelyű WHO adatait böngészve azonban az is kiderül, mit tehetünk személyesen azért, hogy minél kisebb eséllyel legyünk áldozatok.



A WHO hatalmas vállalkozásba kezdett még a kétezres évek elején, amikor az amerikai Betegségfelügyeleti és Megelőzési Központtal (US Centers for Disease Control and Prevention ; CDC) összefogva elhatározta: egy kötetben foglalják össze mindazt, amit a kardiovaszkuláris betegségekről tudunk. Így született meg 2004-ben a The Atlas of Heart Disease and Stroke („A szívbetegségek és a stroke atlasza”) című kötet, amelyet azóta már többször frissítettek és újra kiadtak. (Anyaga online is hozzáférhető, pl. itt: who.int/cardiovascular_diseases/resources/atlas/en.) A könyv laikusok számára is nagyon érthetően és szemléletesen magyarázza el, milyen óriási terhet jelent ez a betegségcsoport az egész emberiségnek. Egyik térképükön például azt ábrázolják, a Föld egyes országainak lakói átlagosan hány egészséges életévet vesztenek el koszorúér-betegségek következtében. 

A gazdaság fejlettsége fontos faktor 

Világosan kirajzolódik, hogy a mutató komoly összefüggést mutat az egyes államok gazdasági fejlettségével. Mert míg például Norvégiában, Finnországban, Németországban vagy éppen Ausztriában 0-9 év között becsülik az elvesztett éveket, addig hazánkban, a balti államokban, Cseh- és Lengyelországban, Romániában már 10-19 év között alakul ez az érték. Még rosszabb a helyzet az egykori Szovjetunió területén: Oroszországban, Fehéroroszországban vagy Ukrajnában egészen megdöbbentő, 20-29 éves veszteséget mutattak ki.
Hasonlóan lesújtó képet tár elénk az a térkép is, amely a stroke-kal (vagyis akut agyi érkatasztrófával) kapcsolatos adatokat ábrázolja. Ebből kiderül, hogy a stroke a fejlett országokban (így hazánkban is) a harmadik vezető halálok a szívkoszorúér-betegségek és a rák különböző fajtái után. Talán még sokatmondóbb, ha nemcsak a fejlett országokra, hanem az egész földkerekségre vonatkozó adatokból hasonlítunk össze néhányat. A WHO az adatfelvétel idején azt állapította meg, hogy a világ elmaradottabb részein még mindig pusztító maláriajárványok, a sok helyen népbetegségnek számító TBC, illetve a HIV/AIDS összesen követel annyi emberéletet világszerte, mint a stroke. 
A koleszterinszinttel más a helyzet 
A kötet összeállítói a kardiovaszkuláris megbetegedések fő kockázati tényezőit (így a dohányzást, a túlsúlyt, a mozgásszegény életmódot, a magas koleszterinszintet stb.) is megnevezik. Az egyes országok polgárainak átlagos koleszterinszintjét feltüntető térképet megvizsgálva azt vehetjük észre, hogy a magas koleszterinszint és a gazdasági fejlettség között korántsem olyan egyértelmű az összefüggés, mint azt a koszorúér-betegségek miatt elveszett évek esetében láttuk. Ebből a szempontból hazánk például Svédországhoz, Izlandhoz és Németországhoz stb. hasonlított – nálunk és a felsorolt országokban a 30 éves és idősebb nők körében 5,5–6 mmol/literes koleszterinszint volt az átlagos. (Akkoriban egyébként az EU-s államok többsége az 5 mmol/literesnél alacsonyabb értéket tartotta kívánatosnak.) Ezzel szemben Oroszországban, Svájcban vagy Egyiptomban ennél alacsonyabb, 5–5,5 mmol/literes átlagot figyeltek meg.

Ezt kell tenni 

És hogy mi következik mindebből? Annyi mindenképpen, hogy a kockázati tényezők kerülésével sokat tehetünk a kardiovaszkuláris betegségek ellen. Van, amikor egyértelmű a tennivaló, például a dohányzás esetében. Hasonlóképpen nagyban rajtunk múlik, hogy igyekszünk-e megszabadulni a túlsúlytól, aktívabb életmódra váltani, illetve olyan étrendre áttérni, amely kevesebb ártalmas koleszterin bevételével jár – ehhez háziorvosunk vagy egy dietetikus szakember segítségét is kérhetjük. Utóbbival kapcsolatban egy adalék a WHO atlaszából: 1984 és 1999 között mintegy 20%-kal emelkedett a kínaiak átlagos koleszterinszintje. Ennek oka többek között az lehetett, hogy az életszínvonal emelkedésének köszönhetően egyre többen engedhették meg maguknak, hogy rendszeresen fogyasszanak sertéshúst. Végül pedig dönthetünk úgy is, hogy megelőzés céljából vagy meglévő kardiovaszkuláris betegségünk kezelésére rendszeresen fogyasztjuk az e célra kifejlesztett, igazolt hatású termékek valamelyikét.
Pap Bence


Gyógyhír Magazin

Cikkajánló


A szív szava Gyógyhír Magazin

Szívritmuszavar – biztos benne, hogy önnek nincs? Gyógyhír Magazin

Egy kis szíverősítő Gyógyhír Magazin

Figyelem: klimax után nő a szívbetegségek kockázata Gyógyhír Magazin

Beteg a szívünk, pedig könnyen karbantarthatnánk Gyógyhír Magazin

A magyar kardiológusoktól tanul a világ Gyógyhír Magazin


Megjelent a GYÓGYHÍR MAGAZIN
januári száma


Patikákban ingyenes.
Kérje gyógyszerészétől!
Legális patikai webáruházak
Regisztrált étrendkiegészítők listája
Kulcsszavak


higiénia fogyás étkezés koronavírus költő gyerekek gyász maszk járvány kávé tudományos kutatás élettani hatás cukorbetegség járvány adományozás egyetem gyógyszergyár idős egészség testsúly női egészség stroke egészséges életmód megelőzés teszt szűrés légszennyezettség elhalálozás infografika elhízás karantén kutatás napozás napvédelem leégés fogászat jövő depresszió internet közöségi média függőség ajándék repülőjegy egészségügyi dolgozó betegség tüdőbaj allergia tej egészséges táplálkozás menopauza női egészség betegség till attila stressz magány bőrvédelem napozás herpesz testápolás körömvirág hüvely daganatos betegségek vashiány Richter Egészségváros megelőzés környezetvédelem évforduló évforduló otthoni tanulás szívtritmuszavar pitvarfibrilláció Richter Gedeon Nyrt. író visszér daganatos betegségek Vincze Lilla pszichológia zúzódás epepanaszok természetes öregedés vérplazma oltás ételrecept orvostudomány időskor demencia nyereményjáték rövidlátás Semmelweis Egyetem tóth auguszta szénhidrát táplálkozás felfázás fájdalomcsillapítás pihenés pihenés alvás HPV szűrés szemészet ízületi betegségek gyógyfürdő home office csézy sebkezelés zöldségek egészséges táplálkozás wc emésztés székelés ízület herpesz aids mozgás tüdőrák tiszta levegő dohányzás nátha megfázás gyógyfürdők tóth vera covid hobbi prosztata nátha influenza karácsony fáradtság vaspótlás tolerancia kertész zsuzsa emésztés mozgás izület bélrendszer infkuenza bakteriális fertőzés feledékenység memóriazavar rossz szokás pozitív gondolkodás borbás gabi borbás marcsi répafélék brokkoli daganatos betegségek vashiány fáradtság Élet Kis Virága Alapítvány bőrszárazság gyógynövények