Mint arról a rangos amerikai tudományos szaklap, a Cancer Journal for Clinicians (CA) nemrég beszámolt, a Pennsylvaniai Egyeten orvosi karának munkatársai egy átfogó vizsgálatban arra keresték a választ, mi a pontos  összefüggés a diagnózis felállítása és a terápia megkezdése között eltelő idő hosszúsága, illetve a páciensek gyógyulási esélye között a tüdő-, a vastagbél-, az emlő- és a méhnyakrák esetében. 

A kutatók ennek érdekében két évtized szakirodalmát, 1998 januárja és 2017 decembere között megjelent publikációkat, adatsorokat dolgoztak fel, melyek – a tüdőrák kivételével – átlagos kockázati csoportba tartozó emberekre vonatkoztak. Az eredmények egybevágnak azzal, amit józan ésszel is gondolnánk: minél később kezdik meg a terápiát a betegség kiszűrése után, annál rosszabbak a páciensek halálozási mutatói, illetve annál valószínűbb, hogy például egy korai stádiumú daganat kifejlődik, így nehezebb, vagy éppen lehetetlen lesz az eredményes orvoslás. 

60-90 nap 
A vizsgálat igazából attól érdekes, hogy ajánlásokat is megfogalmaz arra, hogy legkésőbb mikor kell megkezdeni a vizsgált tumorok esetében a kezelést felfedezésük után. A tanulmány készítői szerint 60-90 nap közötti időszakról lehet szó, arra viszont nem vállalkoztak, hogy kockázati pontszámokat rendeljenek a várakozás időtartamához. Miközben például a méhnyakrák átlagosan hosszabb lefolyású, a szerzők nem akarták ebből azt a következtetést levonni, hogy az utóbbi betegség érintettjei tovább várhatnak a kezelés megkezdésével. 

A tanulmány készítői azt remélik, eredményeik segíthetnek az egészségügyi szolgáltatóknak, a betegirányítási rendszerek fenntartóinak abban, hogy a betegek érdekeit szem előtt tartó kezelési protokollokat vezessenek be, illetve további vizsgálatokat ösztönözhetnek a témában.

Gyógyhír Magazin