A speciális gyógynövénykivonatokat és növényi foszfolipideket tartalmazó krémek hamar semlegesítik a viszkető, égő érzést, azonnal hűtik a bőrt, hiszen minden csípés felsérti és gyulladásba hozhatja bőrünket. Guba Lilla, a Forrai Gimnázium vezető biológia tanára azt mondja, a növényi szőrök körül keresendő a megoldás: ezek okozzák a galibát, ugyanakkor ezek miatt érzünk selymes, puha érzést, ha óvatosan megtapintunk egy árvácskát.  
A növényi szőrök bőrszöveti sejtek nyúlványai, egyik típusa például a keskenylevelű ezüstfán található csillagszőr. A fedőszőrök a kökörcsinféléknél védik a növényt a hideg, illetve a növényevő állatok ellen, a mirigyszőr pedig letörve az ember bőrébe fúródik, így kerül a hatóanyaga a szervezetbe. 
A csalán esetén a mirigyszőrben található hangyasav és gyanta okozza a viszketést, csípő érzést, és a benne lévő hisztamin és szerotonin pedig bőrgyulladást okoz. A rovaremésztő növények mirigyszőrei, a tentákulumok emésztőnedvet termelnek, mellyel a rovarokat megemésztik, így pótolva a nitrogént, ugyanis ezen növények nitrogénhiányos környezetben, többnyire lápokban élnek. A magvak, termések repítőszőrei a terjesztést segítik. 
A bogáncs, a bojtorján, az apró lucerna magvainak repítőszőrei beletapadnak az állatok bundájába, velük „utaztatják” magukat. A komló, a ragadós galaj kapaszkodó szőrei a napfényért való versengés következtében alakultak ki. 

Az allergia 
Az allergén anyag, mely kiváltja a reakciót, bejut a szervezetbe, és az immunrendszer tagjai, a  B limfociták, ellenanyag-termelésbe fognak. Ilyen  ellenanyagok az immunglobulinok, allergia esetén Ig-E/immunglobulin-E csoport.  Az Ig-E hízósejtekhez kapcsolódva nagy mennyiségű hisztamintermelést vált ki, miközben csökken a kalciumszint, ezért alakulnak ki a tüneteket. Kezelésére krémek ajánlottak, amelyek hidratálják a bőrt, ami ilyen esetben nem tudja a vizet megtartani, illetve az antihisztamint tartalmazó gyógyszerek, amelyek csökkentik a hisztaminszintet, így az immunrendszer túlzott reakcióját. A kortikoszteroidok, melyeket a mellékvesénk termel, immunszupresszív hatásúak, azaz gátolják az allergiás reakciót. 
Növényi allergének a pollenek; a mogyorófélék, az éger, a fűz barkái, melyek a lakásban is veszélyt jelenthetnek. A gyomnövények, így a vadsóska, a libatop, a disznóparéj, a gyermekláncfű virágpora nagy mennyiségben a bőrre kerülve gyulladást okozhat. 
A mezei iringó vagy mezei ördögszekér szúrós tüskéi szintén gyulladást okozhatnak, annak ellenére, hogy gyógynövényként is használják (hatóanyagai nagy mennyiségben mérgezőek lehetnek). 
Vincze Kinga

Gyógyhír Magazin