Egy új kutatás arra jutott, hogy a gyenge minőségű (gyorséttermi, feldolgozott, félkész, magas transzzsír-, cukor-, stb. tartalmú) ételek fogyasztása komoly kockázatot jelent a rákos megbetegedések kialakulásában. Persze ez magában nem újdonság, közismert, hogy az egészségtelen étkezés növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, az anyagcsereproblémák vagy a rák kialakulásának kockázatát. A francia kutatók viszont a korábbi kutatásokhoz képest jóval nagyobb mintával dolgozva erősítették meg az eredményeket, és azt is kimutatták, jellemzően milyen rákos megbetegedések kapcsolhatók össze a helytelen táplálkozással.

A kutatás 
A párizsi Sorbonne Egyetem kutatói összesen több mint 471 ezer embert vontak be a kutatásba tíz európai országban, akiknek étrendjét az esetlegesen kialakult rákbetegségek fényében értékelték. Az általuk fogyasztott élelmiszerek értékelésére egy új osztályozórendszert (Nutri-Score, lásd: keretes anyag) használtak, ami tartalmuk alapján kategorizálja őket. 
Azt találták, hogy akik a skálán egészégtelenebbnek értékelt, vagyis rosszabb minőségű ételeket fogyasztottak nagyobb mennyiségben, számottevően magasabb volt a rákbetegség kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik kevesebb egészségtelen ételt vettek magukhoz. Az inkább egészségtelenebb ételeket fogyasztók esetében tízezer ember közül átlagosan 81,4-en lettek rákosak míg az egészségesebben étkezők körében 69,5 rákos megbetegedés fordult elő  a tízezer fős mintában. 
A kutatás alapján a férfiak esetében jóval magasabb a kockázat: míg a több rossz minőségű ételt fogyasztó férfiaknál 115,9, a nőknél 66,6 rákos megbetegedés jutott tízezer főre. Az egészségesebb ételeket fogyasztók körében ez a szám férfiak esetében 89,6, nőknél 61,1 volt.

Ez lenne az egyetlen ok? 
Az adatokból kiderül az is, milyen betegségek hozhatók összefüggésbe az egészségtelen étkezéssel: végbél-, légúti (ajak-, száj-, nyelv-, orr-, torok-, hangszalag-, légcső- és részben nyelőcső-) vagy épp gyomorrák. Ugyanakkor férfiaknál magasabb a tüdő-, nőknél a máj- és az idősebb kori mellrák kialakulásának kockázata azoknál, akik egészségtelenül étkeznek. 
Persze felmerülhet, hogy aki rosszabb minőségű ételeket fogyaszt, az talán túlsúlyos, vagy mozgásszegény életmódot követ, amik maguk is kockázati tényezők. A kutatók azonban jelezték, az eredmények értékelése során figyelembe vették, nemcsak a fenti tényezőket, de a résztvevők végzettségét, dohányzási és alkoholfogyasztási szokásait, illetve a családjában előforduló rákos megbetegedéseket is, és ezek zavaró hatásaitól mentesen tették a legfontosabb megállapítást: „az alacsonyabb tápértékű, rossz minőségű élelmiszerek fogyasztása egyértelműen növeli a rákos megbetegedések kockázatát”

Megbélyegeznék az egészségtelen ételeket
De honnan tudhatom biztosan, hogy egészséges ételt veszek le a polcról a szupermarketben? Az itt idézett kutatás célja részben az ezt lehetővé tevő rendszer hatékonyságának bizonyítása is volt. A vizsgálat során a brit Food Standard Agency (a brit élelmiszerbiztonságot felügyelő hivatal) tápanyag-osztályozó rendszerén alapuló Nutri-Score rendszert használták arra, hogy egy élelmiszerről megállapítsák, egészséges vagy sem. 
A brit rendszer minden élelmiszert a tartalmuk szerint osztályoz. Megmérik, száz gramm termékben milyen mennyiségben található energia (kalória), cukor, telített zsírsavak, nátrium, rost és protein, és ez alapján sorolják különböző kategóriákba őket.
Az ebből továbbfejlesztett Nutri-Score az A-betűtől az E-betűig (sötétzöldtől a sötétnarancsig) terjedő öt kategóriában jelöli az adott élelmiszer minőségét. A tanúsítvány abban segíti a vásárlókat, hogy az adott termék összetevőit a címkén aprócska betűkkel felsoroló szöveg silabizálása helyett egy pillantással megállapíthassák: melyik étel egészséges, és melyik nem. 
A rendszert egyelőre egyetlen ország sem alkalmazza. A francia és a belga egészségügyi kormányzat ugyan támogatja a bevezetését, de az európai uniós élemiszercímke-előírások egyelőre nem teszik lehetővé a kötelezővé bevezetését, bár már több élelmiszeripari nagyvállalat is önként alkalmazza. Az EU-ban várhatóan még az év során napirendre kerül a kérdés.
Ballai Vince

Gyógyhír Magazin