A székrekedést a legtöbb ember úgy határozza meg, hogy jellemzően kevés és kemény széklettel járó emésztési probléma. Pedig az orvosi értelemben vett székrekedés ennél egy kicsit bonyolultabb.
Sok ember szenved olyan panaszoktól, amelyeket nem szívesen említ az orvosának, dietetikusának sem. Van, aki bagatellizálja, más szégyelli a székrekedést, pedig ha állandósul a probléma, muszáj a megoldásával foglalkozni. Nemcsak a zavaró tünetek (puffadás, esetleges görcsök) miatt, hanem mert a jelek komoly betegségekre is utalhatnak – mondta lapunknak Dr. Berki Emília háziorvos. A székrekedés orvosi meghatározása: a heti háromszori alkalomnál ritkább, kemény, erőlködéssel járó székletürítés, melyet a nem teljes kiürülés érzése kísér. Az idült székrekedés mögött sok esetben valamiféle betegség áll, ilyenkor másodlagos székrekedésről beszélünk. Gyakran különböző gyógyszerek (egyes fájdalomcsillapítók, magas vérnyomás elleni szerek, vízhajtók, savkötők) mellékhatásaként alakul ki székrekedés. Ha nem fedezhető fel olyan alapbetegség, állapot, amelynek ez lehetne a következménye, akkor úgynevezett alkati székrekedésről beszélünk.
Könnyítő étrend
A megelőzésben nagyon fontos a helyes étrend, különösen a rostfogyasztás és a sok (naponta minimum
2 liter) folyadék. A felnőtteknek kb. 27-40 g rostra van szükségük naponta, a gyermekeknél viszont a kortól függ az ajánlott mennyiség. Egy tízéves gyermek esetében ez 15 g rostot jelent. Ételkészítés közben az ételek rosttartalmát „észrevétlenül” növelhetjük zabpehellyel, zabkorpával úgy, hogy a megszokott íz közben nem változik (pl. túrógombóc összeállításánál). Vannak olyan táplálékaink, amelyek rosttartalmuktól függetlenül is kedvező hatással lehetnek a székrekedésre. Egyéni érzékenységtől függően ilyen pl. a paradicsom, a paraj, a sóska, a fokhagyma, a hagyma, a banán. Külön említendő a szilva, amely frissen, kompótként, lekvárként, aszaltan is gyorsítja a bélmozgást.
Dózsa-Kádár Dóra