A mikroelemek egészségünkben, a helyes táplálkozásban betöltött szerepével kapcsolatban már több mint két évtizede számít etalonnak az a dokumentum, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO, World Health Organization) felkérésére állítottak össze a téma világszerte legjobbnak számító szakértői. A 360 oldalas összeállítás (Trace elements in human nutrition and health; 1996, Genf) részletesen tárgyalja az egyes nyomelemek élettani hatásait, hiányuk tüneteit, illetve részletes ajánlásokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, miből mennyire van szükségünk naponta egészségünk megőrzéséhez.

Cink és réz
A cinkről szólva leszögezik, hogy súlyos hiánya fő klinikai jellemzői közé tartoznak a késleltetett növekedés, a csontrendszer nem megfelelő fejlődése, a szexuális érés időbeli eltolódása. Ezen kívül a cinkhiány több bőr- és hajbetegségért felelhet, illetve olyan szerteágazó szimptómákért, mint az étvágytalanság, az immunrendszer nem megfelelő működése vagy egyes viselkedési változások kialakulása. Bár a napi ajánlott adagot a nem, a kor, a testsúly, az esetleges terhesség/szoptatás stb. figyelembe vételével állapítják meg a szerzők, némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy 1–3 év között 5, 4–10 év között 6–7, a 19 év fölöttiek körében pedig átlagosan 9 mg-ra van szükségünk naponta ebből a nélkülözhetetlen elemből. 
A rézről írt fejezet a hiánybetegségeket sorra véve a bőr- és hajpigmentek problémáin kívül a visszértágulatokra, az aneurizmára való hajlam növekedését, a vérszegénység egyes eseteit, a csontozat törékenyebbé válását, deformálódását sorolja fel. Utóbbi főleg a fejlődésben lévő gyermekeket, illetve már a magzatokat is érinti. Napi ajánlott mennyiségét a cinkéhez hasonlóan többféle szempont alapján határozzák meg; felnőttek esetében ez napi 1,5–2 mg körül mozog. (A teljes angol anyag angolul, pdf-formátumban letölthető innen: who.int/nutrition/publications/micronutrients/9241561734/en).

Ezt kell tudni a magnéziumról
A WHO egy másik, a fentihez hasonlóan irányadó, a vitaminoknak és ásványi anyagoknak szentelt kiadványa az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezettel (Food and Agriculture Organization; FAO) közös munka eredményeképpen jelent meg. (Vitamin and mineral requirements in human nutrition, 2004., 2. kiadás.) Ennek magnéziumról szóló részében azt olvashatjuk, hogy bár a magnéziumhiány viszonylag ritka állapot, ám például csecsemőknél, gyerekeknél jóval gyakrabban fordul elő, mint felnőtteknél. Különösen hajlamosítanak rá a fokozott vízvesztéssel (pl. hasmenéssel) járó betegségek. Tünetei között megemlítik az émelygést, izomgyengeséget, levertséget, a hiányállapot tartós fennállása esetén pedig a fogyást is. Napi ajánlott adagját mintegy 300 mg-ra teszik. (A teljes anyag angolul elérhető itt: apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/42716/9241546123.pdf?sequence=)

Speciális készítmények
A különböző ásványi anyagok fontosságát már a gyógyszeripar is régen felismerte: a gyártók sok innovációval igyekeznek olyan termékeket kifejleszteni, melyek a leginkább illeszkednek bizonyos korú, nemű, egészségi állapotú, élethelyzetű stb., egészségtudatos fogyasztók igényeihez. Így például a normál látás megőrzéséhez, a terhesség idejére vagy a stressz leküzdésére ugyanúgy ajánlanak speciális készítményeket, mint mondjuk az iskolai feladatok ellátását, a magas mozgásigény következtében jelentkező fáradtság leküzdését segítő termékeket, kifejezetten a gyerekek szervezetének igényeihez igazítva. A nyomelemek mellett nem egy táplálékkiegészítő tartalmaz egyéb hatóanyagokat, például különböző vitaminokat, vagy éppen a szív, az agy megfelelő működését segítő zsírsavakat.
Pap György

Gyógyhír Magazin