• 2021. január 28., csütörtök

Tenyérnyi gyermekek


2018.11.07

Magyarországon minden tizedik baba megszületik a terhesség 37. hete előtt, azaz koraszülöttként jön a világra. Többségük heteket-hónapokat tölt a koraszülött-intenzív osztályokon, míg végre édesanyjával együtt hazatérhet. November 17-e a Koraszülöttek Világnapja.



A koraszülöttség természetesen nemcsak az apróbb súlyt és méreteket jelenti, hanem azt is, hogy a gyermeknek számtalan – a méhen belüli – érési és növekedési folyamatot kell bepótolnia, már a kinti világban. Minél korábban érkezik tehát a pici a világra, annál nagyobb lemaradással kezdheti meg az életét, ezért rendkívül fontos, hogy már születésétől fogva célzott és szoros támogatást és fejlesztést kapjon a szüleitől és a megfelelő szakemberektől – magyarázta dr. Kocsis István, a Semmelweis Egyetem 
II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, amikor korábban egy rendezvényen meglátogathattuk az intézmény koraszülött-intenzív osztályát (hivatalos nevén a Perinatális Intenzív Centrumot). A PIC osztály vezetője ApróTalp Falva „lakóiról” mesélt, a kisbabákról, akik a biztonságot adó anyaméhből egyenesen a csövek, gépek és műszerek közé kerülnek. Itt találkoztam Emese édesanyjával, aki arról mesélt, hogy életmentő műtétre volt szüksége a várandóssága 25. hetében. A szokásos vérvételre várva lett rosszul, és egyetlen perc alatt gyorsultak fel az események: „Amikor kiderült a HELP-szindróma, egyértelművé vált a sürgősségi császár, így a kislányunk jóval a kiírt időpont előtt érkezett 650 grammal, 31 centisen. Naponta jártunk hozzá ide a fővárosba Gyöngyösről. Elmondhatatlan a pillanat, amikor először kézbe vehettük, a születése után csaknem két hónappal.” Ma már csak egy icipici szemüveg emlékeztet a kislány első néhány hónapjának nehézségeire, és bár erősödnie, gyarapodnia kell, mindenben utolérheti kortársait. 

500 gramm élet 
„Ezen az osztályon csak úgy lehet dolgozni, ha hiszünk a csodákban” – mondja Pászti Éva főnővér. Körülöttünk aprócska babák fekszenek békésen az inkubátorokban, életjeleiket halk pittyegés, néha sípolás jelzi. Ezen az osztályon nincs megállás, szó szerint öt percre sem, pedig a nővérek tizenkét órás műszakokban dolgoznak. Kedvesen magyaráznak, segítenek, igyekeznek minden kérdésre válaszolni, eloszlatni a kétségeket, csökkenteni a félelmeket, az esetleges önvádat, ami jelentkezhet az édesanyáknál. „A világnap alkalmából azt a hitet szeretnénk erősíteni, hogy a koraszülöttekből is nagy valószínűséggel egészséges felnőttek lesznek” – mondja dr. Kocsis István osztályvezető orvos, akitől azt is megtudtuk: a koraszülések hátterében általában nem lehet egy konkrét okot megnevezni. A nagyon fiatal vagy a 35 évesnél idősebb anyukáknál nagyobb a kockázata, ahogy az ikrekkel várandós nők esetében is. Minél érettebb egy baba, azaz minél közelebb van a várható születési időhöz, annál nagyobb az egészséges túlélési esély – mondja a főnővér, hozzátéve, hogy a legkisebb koraszülött 400 grammal született náluk. A kisfiú hamarosan 9 éves lesz, és teljesen egészséges. A Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája egyébként az ország egyik legnagyobb születésszámú intézménye, évente átlagosan 3600 újszülött jön itt a világra, akiknek csaknem 10%-a koraszülött, 2-3 százalékuk pedig intenzív ellátást igényel – tájékoztatott a szakember. 
Az intézmény elsők között hozott létre Magyarországon baba-mama szobákat, ahol a kissúlyú, 1300-1400 grammos, légzéstámogatást már nem igénylő koraszülött mellett maradhat az édesanyja a nap 24 órájában. „Az anya teste tökéletesen szabályozza a baba hőmérsékletét. Összehasonlító vizsgálatok bizonyítják, hogy akiknél a kenguru módszert alkalmazzák, azok gyorsabban növekszenek, kevésbé kapnak kórházi fertőzéseket, és összességében kevesebb időt töltenek az osztályon. Fontos tudni, hogy minden csepp anyatej kincset ér” – magyarázta a főnővér. 
Kocsis Istvántól pedig megtudtuk, hogy az elmúlt években óriási fejlődésen ment keresztül a koraszülött-ellátás Magyarországon, és sok szemléletbeli változás is történt. Például manapság már próbálják minimalizálni az olyan komoly intenzíves ellátásokat, mint amilyen a lélegeztetés vagy a katéterezés, mert ezek akár szövődményekhez is vezethetnek. Emellett országszerte megújultak a koraszülött osztályok, és sokkal inkább családközpontú lett az ellátás, egyre inkább bevonják a szülőket is a csecsemők ellátásába a kórházakban. 
Dózsa-Kádár Dóra


Gyógyhír Magazin

Cikkajánló


Így teheti vírusmentessé a tanévkezdést Gyógyhír Magazin

„Már megint a neten lógsz!?” Gyógyhír Magazin

Veszteség és gyász: így élik meg gyerekeink a koronavírus-járványt Gyógyhír Magazin

A csoda néha idő előtt érkezik Gyógyhír Magazin

Otthon maradni a babával… vagy inkább ne? Gyógyhír Magazin

Vigyázzunk a gyermekeinkre! Gyógyhír Magazin


Megjelent a GYÓGYHÍR MAGAZIN
januári száma


Patikákban ingyenes.
Kérje gyógyszerészétől!
Legális patikai webáruházak
Regisztrált étrendkiegészítők listája
Kulcsszavak


higiénia fogyás étkezés koronavírus költő gyerekek gyász maszk járvány kávé tudományos kutatás élettani hatás cukorbetegség járvány adományozás egyetem gyógyszergyár idős egészség testsúly női egészség stroke egészséges életmód megelőzés teszt szűrés légszennyezettség elhalálozás infografika elhízás karantén kutatás napozás napvédelem leégés fogászat jövő depresszió internet közöségi média függőség ajándék repülőjegy egészségügyi dolgozó betegség tüdőbaj allergia tej egészséges táplálkozás menopauza női egészség betegség till attila stressz magány bőrvédelem napozás herpesz testápolás körömvirág hüvely daganatos betegségek vashiány Richter Egészségváros megelőzés környezetvédelem évforduló évforduló otthoni tanulás szívtritmuszavar pitvarfibrilláció Richter Gedeon Nyrt. író visszér daganatos betegségek Vincze Lilla pszichológia zúzódás epepanaszok természetes öregedés vérplazma oltás ételrecept orvostudomány időskor demencia nyereményjáték rövidlátás Semmelweis Egyetem tóth auguszta szénhidrát táplálkozás felfázás fájdalomcsillapítás pihenés pihenés alvás HPV szűrés szemészet ízületi betegségek gyógyfürdő home office csézy sebkezelés zöldségek egészséges táplálkozás wc emésztés székelés ízület herpesz aids mozgás tüdőrák tiszta levegő dohányzás nátha megfázás gyógyfürdők tóth vera covid hobbi prosztata nátha influenza karácsony fáradtság vaspótlás tolerancia kertész zsuzsa emésztés mozgás izület bélrendszer infkuenza bakteriális fertőzés feledékenység memóriazavar rossz szokás pozitív gondolkodás borbás gabi borbás marcsi répafélék brokkoli daganatos betegségek vashiány fáradtság Élet Kis Virága Alapítvány bőrszárazság gyógynövények